A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés az egyetlen járható út a természeti erőforrások, a fosszilis energiahordozók, az ásványkincsek mértéktelen felhasználása helyett – fogalmazott Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter köszöntőjében az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség és a National Geographic Magyarország közös rendezvényén. Közlemény.
A Millenárison megtartott egész napos szakmai konferencián a résztvevők arra keresték a választ, hogy miként csökkenthetők a Föld terhei, hogyan éljünk úgy, hogy minél tovább használhassuk bolygónkat. Közlemény.
Fazekas Sándor felhívta a figyelmet az egyre növekvő ökológiai lábnyomok méretére. Mint mondta, elég, ha egy pillantást vetünk az ökológiai lábnyomok méretére, ami 6-10 hektár a tíz legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező országban. Magyarország 3,7 hektárral az 55. a nemzetek sorában. Büszkék lehetünk arra, ha a sorban egyre hátrébb állunk. De ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kisebb lett Magyarország ökológiai lábnyoma. Sokkal inkább annak a jele, hogy más országokban a környezeti szempontokat figyelmen kívül hagyva egyre gyorsabb ütemben nő a fogyasztás.
A Vidékfejlesztési Minisztérium összehangolt cselekvési terveket jelölt ki négy átfogó területen: az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszertermelésben és a környezetvédelemben azért, hogy érezhető javulás történjen a vidék társadalmi és gazdasági életében, a környezet állapotában. A Nemzeti Vidékstratégia első területe: a természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és tájgazdálkodás. A szaktárca folyamatosan bővíti a helyi termelés és értékesítés lehetőségeit, hogy minél többen közvetlenül a termelőtől vásároljanak helyben termelt árut, magas szinten feldolgozott, egészséges, minőségi élelmiszereket – hangsúlyozta a miniszter.
Fazekas Sándor szólt az élelmiszerpazarlásról is. Becslések szerint a világszerte megtermelt élelmiszerek 20-25 százaléka a szemétben köt ki. Ha ennek csak a felét meg lehetne menteni, akkor nem lenne éhező ember a világon.
A készülő hulladékgazdálkodási törvény a hazai gyakorlatba átülteti az uniós keretirányelv előírásait, mint például a szennyező fizet elvét. A tervezet előírja azt is, hogy a tagállamok a hulladékképződés megelőzésére koncentráljanak, majd az újrafeldolgozásra, és a hulladéklerakással csak legvégső lehetőségként éljenek.
Fontos, hogy a lakosság számára megfizethető közszolgáltatási díjak legyenek, ezért növekszik az állami szerepvállalás – mondta az agrártárca vezetője, aki kiemelte a magyar ember tisztaság iránti igényességét és említést tett a sikeres „TeSzedd!” hulladékgyűjtési akcióról is, amely a tiszta környezet iránti igényt mutatja.
Azért dolgozunk, hogy Magyarország vidéki tájai, a falvak, a kisvárosok magas életminőséget kínáljanak. Ehhez hozzátartozik a környezet épsége, amiért a szelektív hulladékgyűjtéssel, a szemét összeszedésével, fogyasztói szokásaink megváltoztatásával mi magunk is sokat tehetünk – fejezte be köszöntő beszédét Fazekas Sándor.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
