A magyar föld legjavát mutatja be a holnap nyíló budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK), amely egyfajta híd a vidék és a főváros között - jelentette ki Fazekas Sándor a Zala megyei Pórszombaton, ahol egy évvel ezelőtt indult szabad pálinkafőzést ünnepelték.

Jelképértékű, hogy innen Pórszombatról invitáljuk az ország közvéleményét a budapesti OMÉK-ra.  A kiállítás hidat képez a vidék és a főváros között, újraszövi a vidék és a főváros kapcsolatát – hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter.

A kiállítást Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg és  Lengyelország lesz a díszvendég. A sorrendben 75., de hatéves kihagyás után újranyíló kiállításról a miniszter elmondta, hogy  minden korábbinál több, összesen 450 kiállító vesz részt rajta. A szerdától vasárnapig tartó vásárra óriási az előzetes érdeklődés, éppen ezért a szervezők több tízezer látogatót várnak itthonról és a határon túlról.

A magyar vidék kiváló hagyományos és új termékekkel rendelkezik, ezért is fontos, hogy a kézműves, jó minőségű élelmiszerek, a tájfajtákból, az őshonos fajtákból készült termékek megjelenjenek a seregszemlén majd az asztalokon, a fogyasztóknál.

A kiállításon  a magyar mezőgazdaságról teljes képet kapunk, az élelmiszerek mellett  lesz őshonos állatbemutató, számos szakmai program: a GMO konferenciától kezdve a sajtfórumon át a Közös Agrárpolitikáról szóló tanácskozásig.

Fazekas Sándor kitért arra is, hogy egy évvel ezelőtt, ugyanebben a pórszombati gyümölcsösben ünnepelték az első szabadon főzött pálinkát. Visszakerült jogaiba ez a nemzeti ital, amely annak köszönheti a kitüntető címet, hogy sok féle és sok fajta gyümölcsből készül. Ez teszi igazán egyedivé a párlatot. A pálinka értékhordozó, "a vidéki ember munkaszorgalmát, odafigyelését is mutatja".

A miniszter közölte: elkészült a tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendelet tervezete. A jogszabály módosításra azért van szükség, mert az őshonos magyar gyümölcsfa fajták eddig Magyarországon nem voltak szaporíthatók, forgalmazhatók. A tárca feladata, hogy a „száműzetésben tartott”, elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot.

V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár felidézte: egy évvel ezelőtt a pálinkafőzés lehetőségét vidéken kitörő örömmel fogadták, több helyen szeptember 26-án már éjfélkor felmentek a szőlőhegyre, "megvárták a himnuszt és alágyújtottak az üstnek". Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek arról szóltak, hogy a szabad pálinkafőzés hátrányosan befolyásolja a szeszipart, vagy hogy  "az emberek megmérgezik és felrobbantják magukat".

A pálinka rendelet illetve a kistermelői rendelet  célja, hogy a helyi termékek eljussanak a piacra, és felélesszék az öngondoskodást. A tájfajtákról szóló rendelet és a egy évvel ezelőtt  alkotott más jogszabályok segítik, hogy a magyar falusi turizmus is olyan legyen, mint másutt Nyugat-Európában: helyben, hagyományos technológiával feldolgozott tájfajtákat lehessen kínálni családi környezetben.

Az államtitkár elmondta: pontos adat nincs, ezért csak becsülni lehet, hogy az elmúlt egy év alatt körülbelül 10 ezren fogtak házi pálinkafőzésbe Magyarországon.

Kovács Gyula, a sajtótájékoztatónak helyet adó szőlőhegyi birtok gazdája arról beszélt, hogy a területén több mint százfajta őshonos gyümölcsfa oltványát gyűjtötte össze és ezeket neveli. Akad köztük olyan, amelyikből ez az utolsó fa. Kovács Gyula hangsúlyozta, hogy a pálinkarendelet megjelenése óta egyre nő az őshonos gyümölcsfák iránti kereslet, mert a tájfajták ellenállóbbak, igénytelenebbek, jól bírják a helyi klímát,éppen ezért mindig bőven teremnek.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda)