A budai Vár-hegy alatt húzódó fokozottan védett, Budai Vár-barlang részeként nyilvántartott Budavári Labirintus barlangszakasz a törvény erejénél fogva védett barlangnak minősül. E barlang kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, vagyonkezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
A hatályos jogszabályok szerint a barlang, barlangszakasz hasznosítása, illetőleg bármilyen műtárgy barlangban történő elhelyezése a természetvédelmi hatóság (jelen esetben a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség – a továbbiakban: Felügyelőség) engedélyéhez kötött tevékenység. (Korábban a természetvédelemért felelős miniszter rendelkezett hatáskörrel e tekintetben.)
A tevékenységek engedélyezése során a természetvédelmi hatóságnak be kell szereznie a barlang vagyonkezelőjének hozzájárulását.
Az érintett barlangszakaszt a közelmúltig több tíz éven keresztül jogosulatlanul, hatósági engedély nélkül a Budavári Labirintus Kft. (a továbbiakban: Kft.) hasznosította.
A hasznosítás jogcímeként a Kft. indokolatlanul hivatkozott a barlangot korábban hasznosító társaság hasznosítási engedélyére, mellyel azonban maga a Kft. sohasem rendelkezett.
A Kft. nem tekinthető az említett társaság jogutódjának, tekintve, hogy a korábban kiadott engedély egyoldalúan nem ruházható át a Kft.-re az állami hozzájárulás eredményes megkérése nélkül.
A Kft. ennélfogva a tevékenység végzéséhez szükséges jogerős természetvédelmi engedéllyel nem rendelkezett.
A Kft. tevékenységét tehát az ahhoz szükséges engedély nélkül végezte, bérleti díjat soha nem fizetett, a barlangot ingyenesen hasznosította, és az állami tulajdon védett természeti értékének (ki)használásával termelt profitot.
A fentiek miatt évekig pereskedés folyt az ügyben, melyben a hatóságok megpróbálták helyreállítani a jogszabályoknak megfelelő helyzetet, és gátat szabni az állami tulajdon jogellenes birtoklásának és a jogellenes haszonszerzésnek.
A pereskedés első sikeres eredménye volt a Fővárosi Bíróság 2011. március 31. napján hozott jogerős ítélete, melyben a bíróság megállapította, hogy a Kft. a Budavári Labirintus vonatkozásában nem rendelkezik hasznosítási engedéllyel, ily módon a barlangban folytatott mindenfajta tevékenysége jogellenesnek minősül.
Ezt követően, a természeti érték veszélyeztetése, károsítása miatt a Felügyelőség 2011. július 8-án határozatban tiltotta meg a Budavári Labirintus igénybevételével, illetőleg terhelésével végzett mindennemű tevékenységet, és a Kft.-t kötelezte a barlangszakasz elhagyására.
Tekintettel arra, hogy a Kft. nem hagyta el a területet, a Felügyelőség elrendelte és foganatosította a végrehajtást.
A fenti kötelező határozat elleni fellebbezés folytán másodfokú hatóságként eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség) 14/3936-15/2011. számú határozatával a Felügyelőség elsőfokú határozatát helybenhagyta.
A másodfokú határozattal szemben a Kft. keresettel élt. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának eredményeképp a Fővárosi Törvényszék 2012. augusztus 22. napján hozott ítéletével a Főfelügyelőség másodfokú határozatát – az elsőfokú határozatra kiterjedően – hatályon kívül helyezte.
A Főfelügyelőség a Kúriától kérte az ítélet felülvizsgálatát.
A 2013. június 26. napján tartott tárgyaláson a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Felügyelőség határozatát, mellyel a Kft. tevékenységét megtiltotta, illetve a Főfelügyelőség e döntést helybenhagyó határozatát hatályában fenntartotta.
A Kúria ítéletének főbb rendelkezései, megállapításai az ítélet szóbeli indokolása alapján a következők:
- a Budavári Labirintus a Budai Vár-barlang részeként önálló barlangszakasz, a Budai Várbarlang szerves része, jogszabályok által elismerten fokozottan védett természeti érték,
- a Kft. a barlang területét mindvégig úgy tartotta birtokában, hogy ehhez semmilyen jogcíme nem volt, és megfelelő engedélyekkel sem rendelkezett,
- a Budavári Labirintus Kft – lényegében – törvényen kívül helyezte magát a Budavári Labirintus barlangszakasz birtoklása során,
- a barlangnál mint fokozottan védett természeti értéknél az engedély nélküli használat önmagában veszélyeztető állapotot, magatartást jelent,
- a DINPI szakértőként eljárhatott a kiürítési eljárás során, erre külön jogszabály jogosítja fel, és a DINPI szakértői megállapításaival szemben nem élt ellenbizonyítással a Kft.,
- az engedély nélküli használaton kívül egyéb veszélyeztető magatartásokat is valószínűsített a Felügyelőség és a Főfelügyelőség, de ezeket nem kellett már külön vizsgálnia a Kúriának az engedélyek hiánya miatt.
(Vidékfejlesztési Minisztérium)
