A magyar gazdák számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy ne csak alapanyagot, gabonát, élő állatot, hanem minél több készterméket állítsanak elő, forgalmazzanak, kerüljenek közvetlen kapcsolatba a vásárlókkal és így nagyobb jövedelem maradjon náluk mint eddig - hangsúlyozta Fazekas Sándor, aki pénteken egy helyi vágópontot és húsfeldolgozót adott át a Vas megyei Gércén.
A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: 2010-ben, amikor a jelenlegi kormány megalakult, mindössze 13 vágópont működött az országban, megyényi területeken nem volt ilyen létesítmény, most a gércei már a 39-ik, amelyet átadtak, tehát megháromszorozódott a vágópontok száma és tovább fog növekedni. Hozzátette: a kormány filozófiája az, hogy amit lehet, a gazdák helyben állítsanak elő, dolgozzanak fel és jó minőségű, jó ízű helyi termékekkel lássák el a környező üzleteket, éttermeket és legyenek helyi beszállítói a közétkeztetésnek is. Fazekas Sándor megjegyezte: az előző kormányzat 265 vágóhidat záratott be, amelyek a mai napig hiányoznak a falvakból és városokból.
Hozzátette: korábban minden nagyobb településen volt vágóhíd, tejüzem, tésztaüzem, mára ezek szinte teljesen eltűntek, félreértelmezett uniós szabályok miatt hatósági úton zárattak be sokszor eredményesen működő kisüzemeket. Kifejtette, a jelenlegi kormányzat másként tekint az uniós előírásokra, s érvényesíti az ország érdekeit, amire jó példa az akác körül kibontakozott vita. A miniszter hangoztatta: Magyarországnak az unió nem mondhatja meg, hogy itt milyen fák nőjenek, szükség van az akácfára, szükség van a mézre, s ezért meg kell védeni a magyar gazdák érdekeit, meg kell védeni több tízezer munkahelyet.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében úgy fogalmazott: aki azt mondja, hogy Magyarországon nem kellenek újabb vágópontok, az letesz a helyi termékről, hiszen ha száz kilométereket kell szállítani ide-oda az állatokat, abból nem lesz helyi termék. Jó példaként hozta fel a gércei Szélessy-család gazdaságát, ahol a saját takarmány megtermelésén túl állatokat tartanak, sőt most már többféle készterméket is elő tudnak állítani.
Szélessy Zoltán az MTI tudósítójának az átadó helyszínén elmondta: a vágópont és húsüzem 136 millió forintos beruházásához 67,7 millió forint uniós és hazai pályázati támogatást nyertek el a Darányi Ignác Terv keretében. Évente 800 mangalicát és 300-500 szarvasmarhát szeretnének levágni és feldolgozni, termékeiket elsősorban a régió húsüzleteiben és éttermeiben kívánják értékesíteni.
(MTI)
