Bátran állíthatom, hogy a magyar EU elnökség ideje alatt, 2011 első félévében, a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése és szakmai csapata kiemelkedő sikereket ért el a mezőgazdaság, a halászat és a környezetvédelem területén - írja Fazekas Sándor miniszter az elnökségről készült összegzésében.

Tartottuk a menetrendet, több esetben túl is teljesítettük a kitűzött célokat, úrrá lettünk a váratlan helyzeteken, és gyorsan, hatékonyan léptünk, ha arra volt szükség. Büszke vagyok arra a teljesítményre, amelyet munkatársaim nyújtottak, és köszönetet mondok mindazoknak, akik segítettek bennünket itthon és az EU- ban ebben a fontos időszakban.

Kiemelkedő szakmai eredménynek számít a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló következtetések elfogadása, amelyek teljes mértékben tükrözik a magyar elnökség által megfogalmazott mottót: erős Európának erős Közös Agrárpolitikára van szüksége.

A környezetvédelemben fontos eredménynek tartom az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló megállapodást, valamint a vízkészletek védelméről és a fenntartható vízgazdálkodásról szóló tanácsi állásfoglalást, illetve a Duna-stratégia elfogadását.

Külön öröm számomra, hogy a gödöllői informális Környezetvédelmi Tanács és a debreceni informális Mezőgazdasági és Halászati Tanács alkalmával a szakmai viták mellett megismertethettük európai barátainkkal Magyarország természeti értékeit, történelmi városaink nevezetességeit, és bemutathattuk világhírű tájegységünk, a Hortobágy páratlan szépségét. Bízom abban, hogy emlékezetes marad a résztvevők számára többek között a budapesti közös biciklizés, Hortobágy egyedülálló hagyományainak megismerése, az íjászbemutató megtekintése vagy akár az íjak kipróbálása. A magyar EU-elnökségről készült kiadvány ismerteti a Mezőgazdasági és Halászati valamint a Környezetvédelmi Tanácsban elért eredményeket:

Mezőgazdaság és halászat területén elért eredmények

Közös, erős Agrárpolitika
A Vidékfejlesztési Minisztérium és egyben az egész magyar elnökség kiemelkedő sikere, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen a miniszterek - minősített többséget jóval meghaladó támogatással - záró következtetéseket fogadtak el az elnökség egyik fő prioritásáról, a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni jövőjéről. A miniszterek elkötelezték magukat az erős KAP mellett, tehát az EU a jövőben is támogatja a mezőgazdaságot, a termelést, a gazdákat. Ez összhangban áll a magyar mezőgazdaság és a vidékfejlesztés érdekeivel is. A tagországok elismerték, hogy a jövőben a támogatásokat méltányosabban és célzottabban kell elosztani, mert így lehet az adófizetők pénzét a lehető leghatékonyabban felhasználni.

Részletesebb tájékoztatás az élelmiszercímkéken
Jelentős áttörést sikerült elérni az élelmiszercímkézésnél. A tagállamok támogatták azt a megállapodást, amely a magyar elnökség és az Európai Parlament (EP) között jött létre. Az új intézkedések célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Ezentúl olvashatóbbak lesznek a feliratok, és kiterjesztik azoknak az élelmiszereknek a körét, amelyeknél kötelező lesz a származási ország feltüntetése. Az élelmiszerek megjelöléséről szóló új uniós rendeletet július 6-án az EP plenáris ülése elfogadta.

Tejpiaci szabályozás a termelők érdekében
Fontos lépést tettünk meg a tejpiaci szabályozásban is. A technikai vita lezárásával elindult a tejcsomagról szóló politikai vita. A tejcsomag a tejtermelők alkuerejét erősíti, és szerződéses kapcsolatait szabályozza, javítja.

Fejlődhet az édesvízi halgazdálkodás
A magyar elnökségnek Ausztriával, Csehországgal, Luxemburggal és Szlovákiával együttműködve sikerült elérni, hogy a Közös Halászati Politika a jövőben erőteljesebben támogassa az édesvízi halgazdálkodást. A javaslatot 19 tagállam és a tengerügyi és halászati biztos, Maria Damanaki is elfogadta.

Határozott lépéseket a méhek egészségéért!
A miniszterek egyhangúlag elfogadták a méhegészségüggyel kapcsolatos tanácsi következtetéseket. Ebben leszögezik, hogy a méhek rendkívüli mezőgazdasági és élelmiszergazdasági jelentősége miatt mind nemzeti, mind uniós szinten mindent meg kell tenni a méhek egészségéért.

Minőségpolitika-eredetvédelem
A minőségpolitikában, azon belül az egységes eredetvédelemben jelentős haladást értünk el a mezőgazdasági termékek minőségi rendszereivel (földrajzi jelzések és hagyományos termékek uniós oltalma) foglalkozó bizottsági jogszabálytervezet tárgyalásán. A magyar elnökség javaslatára bekerült a rendeletbe a hegyi termékek mellett a helyi termelés és közvetlen értékesítés szabályozása is. A tagállamok többsége elfogadhatónak tartja ennek az új minőségrendszernek az önkéntes alapon való bevezetését.

Együtt az erdőkért
Az Oslóban megrendezett Európai Erdőkről szóló miniszteri konferencián hosszú évek sikertelen próbálkozásai után, a magyar elnökség erőfeszítéseinek köszönhetően, sikerült egyhangú döntést hozni egy joghatással bíró európai erdőegyezmény tárgyalásának megkezdéséről.(A dokumentumot közel 20 más EU-n kívüli ország is aláírta.) A konszenzus eléréséért valamennyi tagállam elismeréssel illette az elnökséget.

Megállapodás Svájccal és Lichtensteinnel
Fazekas Sándor májusban, az unió Mezőgazdasági Tanácsának elnökeként megállapodást írt alá Svájccal és Lichtensteinnel az élelmiszerek eredet-megjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmáról.

Rendkívüli ügyek

Megmentettük a sertéshúspiacot
A németországi dioxinszennyezés idején Fazekas Sándor határozott és következetes fellépésének köszönhetően a Tanács támogatást szavazott meg az eladhatatlan sertéshús készletek három hónapos lefagyasztására. Ezzel sikerült megmenteni az európai sertéshúspiacot az összeomlástól.

Kártérítés az E-coli járvány károsultjainak
A magyar elnök a németországi E-coli járvány miatt a debreceni informális agrárminiszteri tanácsülésen azonnal napirendre tűzte a kérdést, és rendkívüli Tanácsülést hívott össze Luxemburgba, hogy a miniszterek dönthessenek a termelők kártalanításáról. Az Európai Bizottság a Tanács javaslatára 210 millió euróra emelte a kártérítés összegét és külön magyar kérésre a paprika is felkerült a kártalanításban részesülő zöldségek listájára.

A FAO-reformok mellett
A magyar elnökség utolsó napján, június 30-án is fontos magyar EU elnökségi siker született: A FAO Konferencia 37. ülésszakán a szervezet új főigazgatójának megválasztása és a reformok továbbvitele mellett napirenden szerepelt a FAO /ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete/ 2012-13. évi költségvetésének elfogadása. A költségvetési vitában hosszú évek óta nem sikerült konszenzust kialakítani, a Fazekas Sándor vezette magyar delegáció ezúttal elérte az egyhangú döntést, amiért a magyar EU elnökség nagy elismerést kapott.

Környezetvédelem területén elért eredmények

Fenntartható vízgazdálkodás
A júniusi Környezetvédelmi Tanácsülésen a miniszterek egyhangú következtetést fogadtak el az Európai Unió Vízstratégiájáról is. A magyar elnökség aktív közreműködéssel teremtett konszenzust a tagállamok között az európai vízkészletek jövőjéről és a fenntartható vízgazdálkodásról. Janez Potočnik környezetvédelmi biztos külön köszönetet mondott azért, hogy Magyarország újra a figyelem középpontjába helyezte a vízpolitikát. A biztos méltatta a magyar elnökség vezetésével kialakított tanácsi következtetések szövegének megalapozottságát, tartalmi gazdagságát.

A Duna összeköt
A magyar kormány egyik legfontosabb elnökségi prioritása volt a Duna Régió Stratégia. A tagállamok elfogadták a stratégiát, a résztvevő országok megegyeztek tizenegy cselekvési terület irányításáról. Magyarország a Duna Régió Stratégia három cselekvési területét fogja irányítani a nemzetközi együttműködésben: a fenntartható energia fejezetét (közösen Csehországgal), a vízminőség fenntartásával és a vízgazdálkodással foglalkozó területet (együttműködésben Szlovákiával), illetve a környezeti kockázatok kezelésének témakörét (Romániával közösen).

Az elektromos és elektronikus hulladékok jövője
A Környezetvédelmi Tanácsban a tagállamok egyhangú politikai megállapodást kötöttek arról, hogy 2016-tól az elektromos és elektronikus hulladékok 65%-át össze kell gyűjteni és újra kell hasznosítani. Janez Potočnik környezetvédelmi biztos kiemelte, hogy a több mint két éve tartó tárgyalásokon eddig a megállapodás közelébe sem sikerült jutni. A tagállamok képviselői nagy sikerként, brüsszeli diplomaták pedig tárgyalástechnikai bravúrként értékelték az eredményt. (Az EU 2010-ben a megtermelt elektronikai hulladékok 33 százalékát gyűjtötte vissza és hasznosította újra.)

Higanystop
A Környezetvédelmi Tanács az Unió 2005-ben elfogadott higanystratégiájának felülvizsgálatáról is következtetéseket fogadott el. Ennek lényege, hogy minden higanytartalmú termék gyártása és kereskedelme szűnjön meg, és a megmaradó termékek se kerüljenek a környezetbe.

Nem halhatnak ki a veszélyeztetett fajok
A környezetvédelmi miniszterek elfogadták az európai Biodiverzitás Stratégiát, amelynek célja, hogy az EU 2020-ig állítsa meg a veszélyeztetett állati és növényi fajok kihalásának folyamatát. A fajok sokféleségének megőrzéséről szóló tanácsi következtetéseket hosszas és drámai vitában, az elnökség által javasolt kompromisszumos szöveg alapján, végül minden tagállam elfogadta.

Előrelépés a GMO-król szóló vitában
A genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tiltásáról/korlátozásáról szóló rendelet-tervezetnél a tagállami álláspontok nagymértékben közeledtek egymáshoz. Szövegszerű kompromisszumos javaslataink megalkotásával várakozáson felüli előrehaladást értünk el.

Harc a levegőszennyezés ellen és az ipari katasztrófák megelőzéséért
Sikerült a Tanácsban konszenzust kialakítani és az Európai Parlamenttel gyors megállapodásra jutni a nem közúti mozgó gépek és berendezések szennyezőanyag-kibocsátásairól szóló jogszabályról. Jelentős előrehaladást értünk el a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek veszélyeinek megelőzéséről és elhárításáról szóló Seveso III irányelv tárgyalásában is.

Az Unió nevében
A magyar elnökség számos nemzetközi tárgyaláson képviselte sikerrel az Európai Uniót, például az ENSZ Erdészeti Konferenciáján, vagy az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának 19. ülésszakán. Ez utóbbin Fazekas Sándor az Unió és 27 tagország nevében szólalt fel. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár képviselte az Európai Uniót és tagállamait a világ környezetvédelmi minisztereinek tanácskozásán, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) Kormányzótanácsának ülésén.

Európa legnagyobb vízi bioszféra rezervátuma
A márciusi informális környezetvédelmi tanácsülés ünnepélyes záró aktusaként hazánk aláírta az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum létrehozásáról szóló nyilatkozatot. Európa legnagyobb vízi bioszféra rezervátuma lesz az első a világon, amelyet öt ország (Magyarország, Ausztria, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) közösen hoz létre.

A fél év főbb számokban

Az elnökségi félév alatt a minisztérium több mint 30 rendezvényen mintegy 2500 vendéget köszönthetett. A magyar elnökség alatt tartott, minden tárcát érintő, összesen 43 tanácsülésből 9-et (7 agrár, és 2 környezetvédelmi) készített elő és bonyolított le a Vidékfejlesztési Minisztérium. A hivatalos üléseken túl kiemelkedő esemény volt a gödöllői informális Környezetvédelmi Tanács és a debreceni informális Mezőgazdasági és Halászati Tanács, ahol fontos napirendi pontok megtárgyalása mellett Fazekas Sándor miniszter az EU soros elnökeként látta vendégül kollégáit. Összesen több mint 300 brüsszeli munkacsoporti ülés előkészítése, levezetése hárult a vidékfejlesztési tárcára. A magyar elnökség alatt 12 Codex Alimentarius ülést tartottak. (Nemzetközi Élelmiszerszabványosítási Testület a FAO, a WHO és az EU részvételével.)

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)