Az intervenciós gabonaárak és a cukorkvóták emelésére tett javaslatot vitatták meg az agrárminiszterek Fazekas Sándor elnökletével Brüsszelben. A franciák az aszálykárokra való hivatkozással javasolták a közvetlen kifizetések előrehozását.
A Bizottság informálta a Tanácsot a sertéstenyésztés válsága ügyében felállított Kibővített Tanácsadó Csoport legutóbbi üléséről. A Kibővített Tanácsadó Csoportot a Bizottság vezeti, mezőgazdasági civilszervezetekből, tanácsadói testületek tagjaiból, a tagállamok képviselőiből áll. A csoport a sertéstenyésztés válságával, valamint a versenyképes sertéságazat közép- és hosszú távú perspektívájával foglalkozik.
A Tanács megtárgyalta azt a francia javaslatot, hogy a közvetlen támogatások kifizetését hozzák előbbre, ezzel segítve a tavaszi aszályos időszak, és más természeti csapások következtében nehéz helyzetbe került termelőket. A magyarok a súlyos fagykárok miatt kérik a támogatások korábbi kifizetését.
Az agrárminiszterek ülésén Lengyelország kezdeményezte az intervenciós gabonaárak emelését, hivatkozva a termelési költségek gyors növekedésére. Az utóbbi években fokozódott a gabonatermelés bizonytalansága, és csökkent a jövedelmezősége. Lengyelország ezért az intervenciós gabonaár tonnánként 130 euróra való emelését javasolta.
A tanácsülésen Dacian Ciolos mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a hatályos intervenciós ár fenntartását védte. A Bizottság szerint a jelenlegi 101 eurós intervenciós ár betölti a szerepét. A Tanács tudomásul vette a Bizottság álláspontját.
Ugyancsak Lengyelország kezdeményezte a tagállami cukortermelési kvóták 15 százalékos emelését a 2011/2012-es szezontól kezdve. Számos tagállam támogatta a lengyel javaslatot. A cukorkvóta emelése mellett döntően azok az országok voltak, amelyekben nagyarányú volt a kvótacsökkentés. A Bizottság részletes tájékoztatást adott a jelenlegi helyzetről. Ciolos biztos az importban látja a megoldást és nem támogatja a kvótaemelést 2014-ig.
A tagállamok agrárminiszterei a vita nélküli napirendi pontok között elfogadták a halászati átmeneti technikai intézkedések 2013. január 1-ig történő meghosszabbítását. Ugyancsak vita nélkül fogadtak el záróközleményt a méhegészségügyről. „A méhek egészsége a magyar elnökség egyik prioritása, mert a méhek pusztulása jelentős hatással lehet a mezőgazdasági tevékenységre és a környezetre, ezért számunkra kiemelten fontos, hogy mind nemzeti szinten, mind az EU szintjén mindent megtegyünk a méhek egészségének biztosítása érdekében” – mondta Fazekas a tanácsülés utáni sajtóértekezleten.
Az agrárminiszterek nem tudtak megállapodni abban, hogy az európai erdőkről Forest Europe elnevezéssel kezdődő nemzetközi tárgyalásokon milyen felhatalmazással rendelkezzen az EU nevében eljáró Bizottság, illetve az összes tagállamot képviselő Tanács elnöksége. A Forest Europe keretében jogilag kötelező egyezményt dolgoznának ki, amelyet a tervek szerint 2013. június 30-ig kötnének meg. Mint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tanácskozás utáni sajtóértekezleten közölte, három tagállam, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svédország nem támogatta a jogilag kötelező egyezmény gondolatát. „A minősített többség rendelkezésre állt, de a konszenzushoz további egyeztetésre van szükség. A Tanács a kérdést további egyeztetésre visszaküldte az Állandó Képviselők Bizottságának” (COREPER), mondta Fazekas.
A Forest Europe elnevezésű kormányközi tárgyalási folyamat 1990-ben kezdődött, ma 46 európai ország vesz részt benne. Célja a klímaváltozás hatásainak mérséklése, az ivóvíz biztosítása, valamint az erdők biodiverzitásának megőrzése. Mivel a tárgyalásokon olyan kérdések kerülnek szóba, amelyek részben a teljes EU hatáskörébe tartoznak, részben viszont az egyes EU-tagállamokéiba, ezért külön tárgyalási felhatalmazást kell kapnia a teljes EU-t képviselő Bizottságnak és a soros elnökségnek. A Forest Europe következő miniszteri szintű konferenciája június 14-16-án lesz Oslóban.
Az EU a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportőre és –importőre, ezért arra törekszik, hogy fenntartsa az elmúlt években kivívott vezető szerepét az élelmiszerekkel kapcsolatos nemzetközi szabályozásban. A magyar elnökség jelentést tett a tagállamoknak a Codex Alimentarius tárgyalások állásáról. A Codex Alimentarius Bizottságot (CAC) 1962-ben hozta létre az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A testület nemzetközi élelmiszer-szabványok kidolgozásával foglalkozik.
A magyar elnökség alatt nyolc különböző Codex-szakbizottági ülést tartottak. Ezekről szólva Fazekas Sándor miniszter a tanácsülés utáni sajtóértekezleten kijelentette: „a Bizottság, a Tanács-főtitkárság, a tagállamok és az elnökség között kialakított példaértékű együttműködésnek köszönhetően számos kérdésben tudtuk az Európai Unió érdekeit hatékonyan képviselni”. „Sikerült a számunkra kívánatos irányba terelni egyes, az EU szempontjából kiemelten érzékeny témákat, mint például az olívaolaj, a természetes ásványvizek, az élelmiszerekben megengedett szennyezőanyagok és az élelmiszer-adalékanyagok, valamint a mintavételi és analitikai módszerek aktuális szabványait” – mondta Fazekas.
A magyar miniszter a 2011. május 4-5-i budapesti konferenciáról adott tájékoztatást, amelyet „Útban a fenntartható élelmiszerfogyasztás és -termelés felé egy forráskorlátozott világban” elnevezéssel rendeztek. „Erre a konferenciára jelentős fordulópontként fogunk visszatekinteni az európai agrárkutatás-szervezés történetében, amely pozitív céljaival ígéretes és fenntartható jövőképet vetít elénk” - fogalmazott Fazekas.
(eu2011.hu, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
