Érthető a szocialista párt és Gőgös Zoltán részéről tapasztalható nagy felhördülés, hiszen a jelenlegi kormány a szocialistákhoz köthető nagybirtokok kivételezett helyzetének felszámolására törekszik. Magyarországon jelenleg 500 ezer hektár termőföld van állami tulajdonban, amelyből 400 ezer hektárt a volt szocialista állami gazdaságok utódcégei bérelnek az NFA-tól.
1990 óta a szocialista kormányok idején számos cég jutott hatalmas állami területek haszonbérleti jogához. A zöldbárók zömmel jelképes összegért, több tíz éves lejárati idővel szerezték meg a földeket. A jelenlegi kormány az új haszonbérleti pályázatokkal, a készülő földtörvénnyel, a zsebszerződéseket kiszűrő jogszabályokkal éppen az ilyen szerződéskötések, kivételezett helyzetek ellen harcol. Ez fáj Gőgös Zoltánnak, ezért támadja és ócsárolja a földpályázatokat.
Nem felejthető el az a tény sem, hogy a 2004 és 2010 közötti szocialista kormányok idején-, amelynek tagja volt államtitkárként Gőgös Zoltán is- 30 ezer kis – és közepes agrárvállalkozás hagyott fel a tevékenységével.
Gőgös Zoltán sokadszorra húzza elő a kaskantyúi földhaszonbérleti szerződéseket. Egy olyan juhász gazdával kapcsolatban készül feljelentést tenni, aki állítása szerint igazságtalanul nem nyert a pályázaton. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kaskantyúi földekre két juhász pályázott. Az egyik 20 éve bérelte az állami földeket. A szerződés lejártával az NFA pályázatot írt ki, de nem ő nyert. A másik juhász természetesen mindenben megfelelt a szigorú pályázati feltételeknek. Hol van az előírva, hogy a pályázatokon mindig ugyanannak kell nyernie? Az NFA többször felajánlotta a vesztes pályázónak, hogy pályázzon másik területre, de ő egyetlen földhöz ragaszkodott, amely nem az övé, hanem az államé.
Gőgös Zoltán olyan eljárásrendet látna jónak a pályázatoknál, ahol előre el lehet dönteni, ki nyer. Így működött az előző rendszer. Most azonban új szabályok, új pályázati feltételek érvényesek.
Családi gazdálkodók eddig még soha nem nyerhettek a mostanihoz hasonlóan nagy számban földhaszonbérleti jogot az államtól. Az NFA több mint 700 családi gazdálkodóval kötött szerződést eddig, több mint 17 ezer hektár földre. Az átlag földterület nagysága 37 hektár. Fejér megyében ötezer hektáron korábban egy földhasználó volt, ehelyett most harminc van. A korábbi évek szocialista gyakorlata alapján a bérlők jelképes összeget fizettek, most hektáronként, évente átlagosan 20-30 ezer forintot kell fizetnie mindenkinek. És mivel a családi és közepes gazdaságokat támogatjuk, így senki sem haladhatja meg az 1200 hektáros földhasználati plafont. A borsodi példa is jól mutatja, hogy míg korábban itt egy – olasz érdekeltségű – cég használta a területet, most a több mint kétezer hektáron állattartást, vagyis további befektetést vállaló huszonöt gazdálkodó dolgozhat. Vannak persze hangzatos esetek is, például a bírálók által emlegetett műköröm-építő hölgy. A nyertes pályázó egy aranykalászos gazda, aki eddig nem jutott földhöz, ezért keresett mással megélhetést. Egy biztos, műköröm építő oligarchát még az ellenzék sem látott!
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
