Az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről szóló jelentést. A dokumentumot a törvényi előírásoknak megfelelően a vidékfejlesztési miniszter terjesztette a képviselők elé.
Az új struktúrájú jelentés összeállításánál a tárca figyelembe vette az Agrárgazdasági Tanács és az elmúlt évi parlamenti vita javaslatait.
A beszámoló a mezőgazdaság 2010. évi teljesítményéről, a foglalkoztatottságról, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról szól.
A határozathozatalt megelőző vitában a képviselők méltatták, hogy a beszámoló kritikus szemléletű és reális képet fest az agrárgazdaság helyzetéről. Üdvözölték, hogy önálló fejezetet kapott a vidékfejlesztés és a környezetvédelem. A tárca két év helyett több (általában öt) év adatainak összehasonlításával készítette el a jelentést.
A törvény szerint az Agrárgazdasági Tanácsnak is véleményeznie kellett a dokumentumot. A testület megállapította, hogy a jelentés a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az élelmiszergazdaság többfunkciós szerepére és a foglalkoztatottság kérdésére. A termelési szempontok mellett határozottan képviseli a környezeti, társadalmi és szociális szempontokat is. Nagyobb teret kapott a családi gazdálkodás helyzetének értékelése valamint a tárca agrárdiplomáciai tevékenységének bemutatása.
A 2010-ben alakult új kormány célja az volt, hogy az agrárbeszámolót is új szemlélettel alkossa meg és új szerkezetben, új tartalommal töltse meg.
A tárca a jelentésben a főbb eredmények között említi, hogy 2010-ben a mezőgazdaság jövedelmezősége mind a társas mind az egyéni gazdaságoknál jelentősen emelkedett. Az agrártermékek termelői árszintje 16,8 százalékkal bővült, az agrárgazdasági GDP részaránya a nemzetgazdaságon belül 2,5 százalékról 2,9 százalékra nőtt, az ágazat export többlete pedig 22 százalékkal haladta meg az előző évit.
Ugyanakkor a magyar mezőgazdaságot 2010-ben a világgazdasági válság hatásai mellett fagykár, jégkár, árvíz, belvíz és a vörösiszap-katasztrófa sújtotta. Mindezek közrejátszottak abban, hogy a termelés volumene 5,7 százalékkal csökkent. Nem sikerült egyelőre javítani a növénytermesztés és az állattenyésztés arányán, az állatlétszám tovább apadt. Nem növekedett az elmúlt évben a mezőgazdasági foglalkoztatottság, az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya és csökkent az agrárhitel állomány.
A jövőben hatékonyabban kell visszaszorítani a fekete- és szürkegazdaságot és fontos a vidéki népesség elöregedésének megakadályozása.
Az Agrárgazdasági Tanács és a parlamenti vitában több képviselői is kiemelkedő diplomáciai sikerként értékelte a magyarországi földmoratórium három éves meghosszabbítását.
Jelentős eredmény az is, hogy az új Alaptörvény több része érinti a vidékfejlesztést. Előírja hazánk GMO-mentességét, természeti erőforrásaink - termőföld, erdők, vízkészletek, biológiai sokféleség - megőrzését, a környezet védelmét. Tartalmazza azt is, hogy az állampolgárok számára biztosítani kell az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférést.
Az agrárjelentés iránti érdeklődést mutatta, hogy a határozathozatalt megelőző csaknem négyórás vitában 29 képviselő szólalt fel és számos értékes gondolat, építő javaslat hangzott el.
A jelentés szövege itt olvasható.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
