A célunk az, hogy a magyar tájak, falvak és kistérségek versenyképessé váljanak és a vidék a nemzet motorja legyen – fogalmazott Fazekas Sándor a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyűlési Nyílt Napján.
A Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országgyűlés Mezőgazdasági- és Fenntartható Fejlődés Bizottsága által közösen szervezett nyílt napon széles körben képviseltették magukat a civil szervezetek és a parlamenti pártok képviselői, valamint a kormányzati szereplők. A Vidékfejlesztési Minisztérium célja a konszenzus megteremtése, az álláspontok egyeztetése a Stratégia kapcsán, amelynek fő irányvonalaiban egyetértés alakult ki a résztvevők között.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter megnyitóbeszédében elmondta: a Nemzeti Vidékstratégia határozott iránymutatást kíván adni a következő 10 évre. Rámutatott: az elmúlt években nem volt hosszútávú, átfogó program, ami pedig nagyon fontos egy olyan országban, amely ezer szállal kötődik az agráriumhoz. A vidék nehéz helyzetben van, a kistérségeket a járhatatlan utak és a bezárt iskolák jellemzik, továbbá a privatizációk az élelmiszerbázisoktól is megfosztották a településeket - mondta a miniszter. Ki kell vizsgálni, hogy miért került ilyen állapotba a vidék és megmentésére olyan megoldásokat kell találni, amelyek illeszkednek a 21. század kihívásaihoz - fűzte hozzá.
Négy átfogó területet jelöl ki a koncepció annak érdekében, hogy 2020-ig érezhető legyen a javulás minden tekintetben - emelte ki a vidékfejlesztési miniszter. A stratégia az agrárgazdaságról, a vidékfejlesztésről, az élelmiszergazdaságról, valamint a környezet védelméről határoz meg célkitűzéseket és ezekhez szükséges programokat.
Ezen célkitűzéseket a vidékstratégia 7 fő területen a nemzeti stratégiai programok segítségével kívánja megvalósítani – mutatott rá a miniszter. A stratégia fontos eleme a természeti értékek védelme, a fenntartható természeti erőforrás és tájgazdálkodás, továbbá a vidéki életminőség javítása. Központi szerepet kap a családi gazdálkodások támogatása, ezáltal a vidéki munkahelyek megőrzése és gyarapítása, valamint a helyi gazdaságfejlesztés. A miniszter kiemelte a fenntartható agárszerkezet és termeléspolitika megteremtésének fontosságát, valamint a vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra megteremtésének igényét is. Elmondta: a GMO-mentesség elsőrendű értékké lépett elő.
Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: egy stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a legszélesebb körben lehet azt megvitatni, és ha azok, akiket igazán érint, ésszel és szívvel is elfogadják. Hozzátette: szeretnénk elnyerni a társadalom jelentős részének támogatását. A vidékstratégia a remények szerint sarkalatos törvényként is rögzíteni fogja a meghatározott irányokat - mutatott rá az államtitkár.
Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára helyzetértékelésében elmondta: az élelmiszeriparnak elsődlegesen a helyi érdekeket kell kielégítenie, ennek megfelelően az élelmiszer-kereskedelem súlypontját el kell mozdítani. Kardeván Endre az államtitkárság céljaként határozta meg a hozzáadott érték növelését, a biztonságos élelmiszerellátás és a biztonságos piac megteremtését.
A több mint ezer éves magyarság legnagyobb kincsei azok az emberek, akik művelték és őrizték földjeinket – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A kormányváltással új időszámítás kezdődött a magyar vidék életében, hiszen számos intézkedéssel, és az új pályázatokkal lehetőséget kap a vidék a fejlődésre, a megújulásra. Fel kell ismernünk, hogy a nemzet csak akkor van biztonságban, ha erős vidékre támaszkodhat – tette hozzá a miniszter.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: természetes kötelességünk olyan viszonyokat teremteni, hogy Magyarországon a magyar emberek a jó minőségű magyar élelmiszert vásárolhassák, ne pedig a bizonytalan eredetű külföldi érdekeltségek extraprofitját szolgáló árukat.
Hende Csaba honvédelmi miniszter rávilágított: nem lehet szabad az a nemzet, ahol a vidéki embereknek filléres problémáik vannak, ezért minden meg kell tennünk, hogy tisztességes munkából, tisztességes fizetéssel élhető vidéket teremtsünk. Ha a szegénység nő vidéken, az előbb utóbb kihatással lesz a fővárosra is – mondta a miniszter. A tavalyi katasztrófák során bebizonyosodott, hogy a vidéknek is szüksége van a honvédelemre: lehet számítani a magyar katonákra – tette hozzá Hende Csaba.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy kiemelten fontos a vidéken élő elszigetelt közösségek bevonása a vidékstratégiába. Az új, együttműködésen alapuló romastratégia lényege, hogy a döntést és a lehetőséget is megadjuk a cigányságnak a felzárkózásra – fűzte hozzá az államtitkár. Minden támogatás, így például a Szociális Földprogram középpontjában is a teljesítmény áll, tehát szükség van mindenki részéről az önerőre is – hangsúlyozta a politikus.
A klíma- és energiaügyi államtitkár, Bencsik János kiemelte: a vidékstratégia és az energiastratégia egymásnak kiegészítője. Ugyanazokkal a természeti forrásokkal rendelkezünk és az egymás mellett futó stratégiák megvalósítása csak akkor lehetséges, ha e kettő egymással összhangban van. Három kulcsterületen napi szintű egyeztetésre van szükség: az éghajlatvédelem, az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák előállítása – mondta az államtitkár.
Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta: a stratégia megvalósítása nem fog menni az erkölcsi és morális megújulás nélkül. „Hiszem, hogy Magyarország megújul. Ez a megújulás nem fog menni a vidék megújulása nélkül, melyhez szükség van természetes szövetségesekre” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: úgy gondolom, hogy a magyar történelmi egyházak ilyen stratégiai szövetségesek mindannyiunk számára.
A vidék lelke az egyház – fogalmazott az államtitkár. Számíthatunk az egyházak közösségmegtartó- és szervező erejére, mint az erkölcsi értékek kovászára – tette hozzá Szászfalvi László. A továbbiakban is szeretnénk, ha az egyházak a szakmai programokban is segítséget nyújtanának a vidék fejlődésében.
A nyílt nap első felét lezáró sajtótájékoztatón Ángyán József kiemelte: nagy öröm számunkra, hogy a fő irányokkal nemcsak a parlamenti pártok értenek egyet, hanem az eddigi tapasztalatok alapján azok is, akikről a tervezet valójában szól, tehát a vidék társadalma. Így nagy a lehetősége, hogy valóban Nemzeti Vidékstratégia születik - fogalmazott Ángyán József.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy szemléletváltásra van szükség a vidékstratégia területén, amelynek középpontjában a minőségi termelés, a környezettudatosság és az élelmiszerbiztonság áll. Az államtitkár felvázolta a stratégia elfogadásának menetét. Rámutatott: jelenleg a Nemzeti Vidékstratégia koncepciójának vitája zajlik, a végleges stratégia június végére születhet meg miután minden javaslatot feldolgoztak. Július végén kerülhet a stratégia a kormány elé és reményeink szerint az Országgyűlés határozatában meg is erősíti azt – fűzte hozzá.
Font Sándor az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke rámutatott: mivel az Alaptörvény a ivóvízkészleteket és a termőföldet nemzeti vagyonként deklarálta, az ezen területekkel kapcsolatos jogszabályok kétharmados törvénynek minősülnek a jövőben.
A vitanapon párthovatartozástól függetlenül egyetértés alakult ki a résztvevők között a stratégia alapvető célkitűzéseiben;természeti erőforrásaink védelmében, az ország GMO mentességének megőrzésében,a fenntartható fejlődés támogatásában,az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolásában, a mezőgazdaság piaci pozícióinak javításában.
(kormany.hu)