Kormányzati segítség nélkül eltűnhet a makói hagyma – hangzott el a XXI. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál megnyitóján. Az elmúlt években négyezer hektárról mindössze 150-re csökkent a termőterület.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, a nemesítésben, a megfelelő fajták kiválasztásában is szakmai segítséget ad a tárca a termelőknek. A vidékfejlesztési stratégia fontos eleme az öntözésfejlesztés is, amely a hagymatermelés szempontjából is elengedhetetlen.

A mezőgazdasági kiállításon és vásáron a szakmai résztvevők péntek délelőttől kínálják termékeiket, a bemutatón 28 szakmai kiállító standját tekinthetik meg az érdeklődők. Szombaton délelőtt átadták a vásár és a fesztivál díjait, délután a makói hagyma termesztésének jövőjéről, a sikeres értékesítési stratégiákról rendeztek szakmai konzultációt. A kiállítás megnyitóján Fazekas Sándor azt mondta, a makói hagymának van jövője, hiszen világhírű termék és a kereslet növekvőben van a kiváló minőségű magyar termékek iránt – a vidékfejlesztési miniszter a termények piacra juttatásához, a marketinghez szakmai segítséget ígért, emellett a  tárca a kertészeti kultúrát  is támogatja különféle pályázatokkal. A város polgármestere, Buzás Péter többek között arról beszélt, hogy a makói hagyma többek között a városba települt svájci feldolgozócég, a Givaudan révén remélhet új piacot, amely alapanyagként felvásárlója lehet a porított hagymának. Ehhez azonban – mint már oly sokszor elhangzott – a gazdák összefogására is szükség volna. No meg a nemesítésre, új, versenyképes fajták megjelenésére – vélekedett Mágori Józsefné parlamenti képviselő. Ha mindez összejönne, és újra fellendülne a hagymatermesztési kedv, volna esély arra is, hogy a térségben a rendszerváltás idején munkanélkülivé vált közel 10 ezer ember jelentős része újra biztos megélhetéshez jusson.

A klasszikus, dughagymás technológiával termesztett makói vörös vetésterülete egyébként idén elérte mélypontját, már csak 150 hektáron termesztik. A makói hagyma tette az 1882-es brüsszeli világkiállításon szerzett aranyéremmel máig híressé a várost – valaha 40 ezer hektáron termelték ezen a vidéken.

(delmagyar.hu, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda)