A jövő év első felében esedékes magyar soros EU-elnökség feladata lesz a jogalkotási kompromisszum kialakítása az Európai Unió tagországai között a génkezelt növények termesztési korlátozásáról - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben.
A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján azt az európai bizottsági javaslatot vitatták meg, amely kezdeményezte, hogy az egyes tagországok a jövőben szabadon, önállóan dönthessenek arról: engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését. Fazekas Sándor elmondta: Magyarország továbbra is arra törekszik, hogy mentes maradjon ezektől a termékektől.
A magyar álláspontot ismertetve hozzátette: a jelenlegi javaslathoz képest szeretnék elérni, hogy környezetvédelmi-természetvédelmi szempontokra hivatkozva is fenn lehessen tartani a tilalmat. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság javaslata megnyitná a lehetőséget a tagállamok előtt a nemzeti tilalomra, de csak kevés indokot fogad el annak igazolására. A testület ugyanakkor már most jelezte, hogy a következő hónapokban pontosítja, kiegészíti javaslatát az elhangzott vélemények alapján. Sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor hangoztatta, hogy világszerte és az EU-ban is érzékeny és vitatott témáról van szó.
Az unión belül az egyes tagországok szabályozása eltérő, és változatos a tagországok álláspontja a mostani szabályozásról is. Egyesek nagyobb kockázatot látnak a génkezelt termékek alkalmazásában, mint más országok, több tagállamban pedig elsősorban a versenyképesség oldaláról közelítik meg a kérdést. A bizottság más tagországok mellett Magyarország kezdeményezésére készítette a javaslatát - emlékezetett a magyar miniszter.
Foglalkoztak a brüsszeli találkozón az Európai Unió legrászorultabbjainak ingyenes élelmiszer-támogatásával is. Erre uniós szinten félmilliárd eurós költségvetés áll rendelkezésre. A program korábban az intervenciós (garantált áron felvásárolt és raktározott) készletek felhasználásával történt, de míg az elmúlt évtizedekben jelentős élelmiszertartalékok voltak az EU-ban, mára a mennyiség csökkent.
A jövőben az is elképzelhető, hogy a program céljaira külön vásárolni kell élelmiszert. Magyarország az idén mintegy 4 milliárd forint értékű élelmiszert juttatott a legszegényebbeknek - emelte ki Fazekas Sándor. A főbb vitás pontokkal kapcsolatban elmondta, hogy egyes tagországok a segélyezést inkább szociálpolitikai kérdésnek tekintik, semmint mezőgazdaságinak. Fogas kérdés az esetleges tagállami társfinanszírozás is, hiszen a jómódú tagállamok többet tudnak áldozni ilyen célra, miközben a rászorultak nagyobb arányban élnek a szegényebb tagországokban. Magyar kezdeményezésre tűzték napirendre az állami agrártámogatások ideiglenes keretének meghosszabbítását. Az uniós szabályok szerint a tagországoknak már 7500 eurónál nagyobb nemzeti támogatásra uniós engedélyt kell kérniük, ám tavaly a gazdasági válság miatt a határértéket megemelték 15 ezer euróra.
Magyarország és a javaslathoz csatlakozó jó néhány tagállam azt szeretné elérni, hogy legalább a jövő év végéig hosszabbítsák meg a megemelt keret érvényességét. Az Európai Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a hosszabbítás lehetőségét. Olaszország kérésére az ülésen felvetődött, hogy a mezőgazdasági termékek eredetmegjelölését kötelezően terjesszék ki a nyersanyagokra is. Magyarország is támogatta ezt a kezdeményezést.
Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy már érvényben van a jogszabály a megtévesztő címkézéssel kapcsolatos fellépésre. Dacian Ciolos agrárfelelős bejelentette, hogy a bizottság még az idén jogszabályjavaslatot terjeszt elő a minőségvédelem tárgykörében is. Tárgyaltak a mezőgazdasági miniszterek a tejpiaci helyzetről is. Fazekas Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az ágazat válsága még tart az unióban, és tavaly már több intézkedéssel be kellett avatkozni ebben a szektorban.
A problémára szakértői munkacsoportot hoztak létre, amelynek most megvitatott jelentésében főleg piacszabályozási és minőségvédelmi javaslatok fogalmazódtak meg. Remélhetőleg sikerül olyan megoldást találni, amely biztosítja a tejpiac egyensúlyát - fogalmazott a magyar miniszter. Más források szerint a munkacsoport javaslatai ellen szavazott Nagy-Britannia, Svédország, Dánia és Hollandia, Csehország pedig tartózkodott, mert szerintük nincs szükség újabb rendkívüli intézkedésekre ebben az ágazatban.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
