A Mezőgazdasági Tanács 2011. február 21-én Brüsszelben harmadik alkalommal folytatott vitát a közös agrárpolitika jövőjéről készült bizottsági jelentésről.
A miniszterek megosztották egymással a tojótyúkok tartási körülményeiről szóló irányelv alkalmazásának tapasztalatait, és meghallgatták azt a lengyel kérelmet, hogy enyhítsék a feldolgozott állati fehérjék takarmányozási célú alkalmazására vonatkozó tilalmat.
A Mezőgazdasági Tanács ülésének legfontosabb témája a közös agrárpolitika tervezett reformjának megvitatása volt. A Bizottság jelentése alapján most tartott harmadszor vitát erről a kérdésről a Tanács. A magyar elnökség arra törekszik, hogy az agrárminiszterek márciusi ülése záróközleményt (következtetéseket) hagyjon jóvá a témáról.
A tanácsi álláspontja alapján dolgozná ki a Bizottság a közös agrárpolitika reformjának javaslatát. Az előző két vita decemberben és januárban volt. A magyar elnökség javaslatára ez alkalommal a vidékfejlesztés kérdése volt a vitatéma. A bizottság novemberi közleménye szerint ez lenne a KAP reformjának harmadik fő célkitűzése.
A magyar elnökség szerint a közös agrárpolitikának elő kell mozdítania a vidéki területek intelligens, fenntartható és a társadalmi kirekesztődést is megelőző gazdasági fejlődését. A vidék fejlődésében fontos a termelők új nemzedékének kinevelése. Vagyis a közös agrárpolitikának segítséget kell nyújtania a fiatalok számára a gazdaságok átvételéhez, a termelés elindításához. „Helyzetbe kell hozni a fiatal gazdákat” – fogalmazott a tanács ülése utáni sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az uniós szintű területfejlesztésben a magyar elnökség szerint fontos a gazdálkodási rendszerek szerkezeti sokszínűségének fenntartása, amit elsősorban a kis gazdaságok működési feltételeinek javításával érhető el.
Napirenden a tojótyúkok tartási körülményei
A tojótyúkok tartási körülményeinek kérdése azért került napirendre, mert rövidesen életbe lép az az irányelv, amely szerint már csak úgy nevezett feljavított ketrecekben szabad tojótyúkokat tartani. A tanácsi irányelvet 13 évvel ezelőtt fogadták el, az életbe léptetésének határideje 2012. január 1. Így a jövő év elejétől az EU-ban tilos olyan tojást forgalmazni, amely nem a javított tartásmódból származik. A Bizottság 2010 novemberében friss adatokat kért a tagállamoktól arról, hogyan állnak az előkészületek az irányelv jövő évi bevezetéséhez. A beérkezett adatok azonban hiányosak. A Bizottság sürgeti a tagállami adatszolgáltatást és a direktíva bevezetését, mert álláspontja szerint más esetben nem lehet megelőzni a fogyasztók bizalmának elvesztését.
Mint a tanácskozás utáni sajtóértekezleten Fazekas elmondta, az ülésen a Bizottság nevében John Dalli biztos felhívta a figyelmet, hogy további derogációnak nincsen helye, 2012 januárjától csak a feljavított ketreceket szabad alkalmazni.
Fazekas szerint számos tagország felvetette, hogy az üzemei nem tudják a korszerűsítést határidőre befejezni, ennek részben a gazdasági válság az oka. Nincsenek megfelelő adatok arról, hogy hol hány termelőnél nincsenek még megfelelő tyúkketrecek, mert az adatszolgáltatók nem teljesítik kötelességüket, mondta a sajtóértekezleten Fazekas. De összességükben a tagországok elkötelezettek a javított tartásmód mellett, a Bizottság pedig nyomon fogja követni a fejleményeket, tette hozzá a magyar miniszter.
A magyar elnökség olyan kompromisszumra törekszik, amely minden érintett számára megfelel: azon tagállamok számára is, amelyekben már nagy befektetések árán feljavították a tartásmódot, de nem szabad megfeledkezni azokról a termelőkről sem, akiknek nem adódott pénzügyi lehetőségük a korszerűsítésre. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a tojástermelésben közösségi szintű előrelépés legyen a tartásmódban, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy egyes becslések szerint 2012. január 1-jén az európai tojótyúkállomány mintegy 30 százalékát fogják még hagyományos ketrecben tartani. Az elnökség tart attól, hogy a jelenlegi megoldatlan helyzet akár tojáshiány kialakulásához, a tojásár emelkedéséhez és piaci egyenlőtlenségekhez is vezethet.
Az Európai Parlament nem híve a határidő átfogó kitolásának, de egyetért azzal, hogy megoldást kell találni a még felkészületlen gazdák átállására.
Enyhítenék az állati fehérjetakarmány tilalmát
Lengyelország javasolta, hogy enyhítsék az állati eredetű fehérjetakarmány tilalmát, amelyet kergemarhakór (szivacsos agyvelősorvadás - BSE) miatt vezettek be. Varsó szerint nem kérődzőknek, vagyis szárnyasoknak és sertéseknek veszélytelenül lehetne adni a hús- és csontlisztet. Ez növelné az EU állattartásának versenyképességét harmadik országokkal szemben, csökkentené az uniós szójaimportot, és még környezetvédelmi haszna is lenne, csökkentve a vágóhídi melléktermék elhelyezésének problémáját. Lengyelország indoklásában szerepelt, hogy kérődzőkön kívül más állatoknál nem figyeltek meg szivacsos agyvelősorvadást, és az utóbbi években a szigorú ellenőrzés eredményeként a kérődzőknél is jelentősen csökkent a BSE előfordulása.
A lengyel kérést „a tagországok széles köre támogatta”, a Bizottság tudományosan igazolt információk alapján nyárra tervezi az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos vita lefolytatását, és a döntés ősszel várható. Ehhez szükséges az Európai Parlament hozzájárulása is, közölte Fazekas.
(eu2011.hu)
