Október 12-én az Európai Bizottság leteszi az asztalra a javaslatait arról, milyen legyen a Közös Agrárpolitika (KAP) az Unióban 2014-2020 között - mondta Fazekas Sándor az OMÉK-on megrendezett "Megújuló Európa - A KAP válaszai a XXI.század kihívásai" című konferencián.
A vidékfejlesztési miniszter azt hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági tevékenységet igen sokféle és igen jelentős kockázat terheli. A biológiai és a természeti károk kezelésére már van segítség. Az elmúlt években tapasztalt, spekuláció okozta szélsőséges áringadozás azonban olyan jelenség, amely teljesen kiszolgáltatottá teszi a gazdálkodókat, ezért a kockázatkezelésben új megközelítésre van szükség. A Bizottság, a magyar elnökség alatt elfogadott következtetések alapján új mezőgazdasági jövedelemstabilizációs rendszerre tesz javaslatot, amely kifejezetten az árkockázatokkal szemben nyújt védelmet.
Jaroslaw Wojtovicz - aki az EU elnökséget képviselte a konferencián, hiszen Magyarországtól Lengyelország vette át a stafétabotot július 1-jén – kijelentette: az elnökség intenzíven dolgozik a KAP-ról készülő jogszabálycsomagon, és novemberben nyílt vitát rendez az elkészült dokumentumról. A lengyel vidékfejlesztési államtitkár hangsúlyozta, hogy olyan KAP-ra van szükség, amely a fejlődést segíti elő, és megfelelő, biztos költségvetésen nyugszik.
Antonis Constantinou az Európai Bizottság mezőgazdasági bizottságának főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Unióban 17,5 millióan élnek a mezőgazdaságból, közülük 13,7 millióan farmokon illetve kisgazdaságokban, és legfeljebb öt hektáron gazdálkodnak. A főigazgató kiemelte, hogy a közvetlen kifizetések kiegyenlítése mellett szükség van a megújuló energiák fejlesztésére, a fiatalok oktatására, képzésére, hogy a generációváltás ne ütközzön nehézségbe. A KAP 2013-2020 között várhatóan 386,9 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 281,8 milliárd euró jutna az egyes, 90 milliárd euró a kettes pillérre.
A legnagyobb európai gazdaszervezet a COPA-COGECA főtitkára beszédében kiemelte, hogy 10 év alatt 2 millió hektárral csökkent az Unióban a mezőgazdasági termőterületek száma, ennek ellenére többet és többet kell termelni rajtuk. Ha nem sikerül növelni az ágazat jövedelemtermelő képességét, nem lesz aki megtermelje az élelmiszereinket – hangsúlyozta.
Mikor lesz az egészségtelen élelmiszer drágább, mint az egészséges, tette fel a kérdést a német mezőgazdasági attasé. Fazekas Sándor válaszában rámutatott, az árakat nagyban befolyásolják, hogy a tagországok harmadik országban termeltetnek és bizonytalan eredetű élelmiszerrel lepik el az uniót, ami teljesen felborítja a piacot.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
