Európai problémának minősítették a németországi E. coli baktériumfertőzést az EU agrárminiszterei 2011. május 31-én Debrecenben, a Mezőgazdasági Tanács nem hivatalos ülésén. A magyar elnökség felajánlotta, hogy szükség esetén rendkívüli tanácsi ülést szervez az uborkaválság kérdésében.
Az coli-fertőzött uborka miatt kialakult válság napirendre tűzését Németország kérte, a magyar elnökség a kérést elfogadta. Így a tervezett eredeti napirend megvitatására szánt időt lerövidítették.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tanácsi ülés utáni sajtóértekezleten utalást tett arra, hogy egyes tagállamok azonnali döntéshozást sürgettek. Fazekas kijelentette, hogy mivel a debreceni tanácsi ülés nem hivatalos volt, nem hozhatott döntéseket. „Vizsgálati adatokra van szükség, csak utána tudunk hatékonyan reagálni”- hangsúlyozta a magyar miniszter. „Fontos hogy a fertőzés forrását minden kétséget kizáróan azonosítsuk. A Tanács fontosnak tartja a lakosság korrekt tájékoztatását mind a fogyasztók, mind a zöldségtermelők érdekében. Várjuk a vizsgálati eredményeket, a magyar elnökség soron kívüli tanácsülést is kész beiktatni” – fogalmazott a magyar miniszter.
A miniszter a coli-baktériummal fertőzött uborka problémáját „sajnálatos élelmiszerbotránynak” minősítette. Pozitívumnak nevezte, hogy „az európai gyorsriasztási rendszer jól működött", ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a rendszer állandó tökéletesítésre szorul. Fazekas kiemelte, hogy minden hozzászóló tagállam kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak.
Dacian Cioloş mezőgazdasági biztos a sajtóértekezleten a fertőzött uborka miatt bekövetkezett „fogyasztóibizalom-válságról”, „a zöldségágazat válságáról” beszélt. Bejelentette, hogy John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos legkésőbb június 1-jén reggel nyilvános tájékoztatást ad Brüsszelben. „Vissza kívánjuk állítani a fogyasztók bizalmát, mert a bizalmi válságnak komoly gazdasági következményei lehetnek” – jelentette ki Cioloş. A mezőgazdasági biztos a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nincs nagy mozgástere ebben a kérdésben. „Van bizonyos lehetőség, de jogértelmezés kérdése, hogy pontosan mik a lehetőségek”- mondta. Közölte, hogy a jogértelmezési elemzést a Bizottság a következő napokban végzi el.
„Nem szabad egyes tagállamokat vádolni az uborkafertőzésért. Nagyon sok termelő fenntartja a szigorú előírásokat, és fennáll a veszély, hogy indokolatlanul nagyon súlyos helyzetbe kerülnek” – húzta alá Cioloş. A biztos „arányos” fellépést sürgetett a tagállamoktól. Ugyanerről szólva Fazekas kijelentette: az, hogy egyes tagállamoknak mi a véleményük egymás eljárásáról, nem tartozik a Tanács hatáskörébe.
A tanácskozás megkezdése előtt a spanyol agrárminiszter, Rosa Aguilar rögtönzött sajtótájékoztatón kifogásolta, hogy Németország előbb tájékoztatta a közvéleményt, mint a spanyol kormányt, és hogy Berlin bizonyítékok nélkül utalt volna a fertőzés spanyolországi eredetére. Aguilar szerint emiatt a spanyol zöldségtermelőket súlyos károk érték, mivel a fogyasztók nem vásárolnak zöldséget.
A tanács ülése utáni sajtóértekezleten Robert Josef Kloos német agrárügyi államtitkár közölte, hogy a hivatalos német közleményekben nem szerepelt az, hogy a fertőzés forrása Spanyolországban lett volna. A miniszterhelyettes nem zárta ki, hogy a fertőzés a termesztés, vagy akár később, a szállításnál következett be.
Az informális tanácsülés utolsó napján az európai állattenyésztéssel kapcsolatos problémákat is megvitatták a miniszterek, akik arra keresték a választ, hogyan tudnak a kedvezőtlenebb természeti adottságokkal rendelkező tejtermelő régiók alkalmazkodni a tejkvóta-rendszer 2015-ben esedékes megszüntetése utáni piaci versenyhelyzethez? Milyen extra költségeket rónak az európai termelőkre a magas szintű állatjóléti előírások, illetve a magas környezeti szabályok? A szabályozott gabonapiac hagyományosan stabil takarmányárakat biztosított az állattenyésztés számára. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az állattenyésztést versenyképes áron lehessen takarmánnyal ellátni?
Dacian Ciolos uniós biztos szerint az állattenyésztés kérdését nem csupán gazdasági, hanem területi és környezetvédelmi szempontból is vizsgálni kell.A biztos reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség hatékony előkészítő munkája után a lengyel elnökség idején sikerül döntést hozni ebben a kérdésben.
A sajtókonferenciával befejeződött Debrecenben az uniós agrárminiszterek informális találkozója.
(eu2011.hu, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)