Az elmúlt öt évtized eredményei bizonyítják, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió egyik legsikeresebb, legerősebb és leghatékonyabb közösségi vívmánya. Kiemelt nemzeti érdekünk a KAP megfelelő kialakítása a 2014 és 2020 közötti időszakban - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Közös Agárpolitika 50.évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A KAP reform 2014-2020 - Agrárgazdasági kihívások című, Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott tanácskozást levélben üdvözölte Dacian Cioloș az unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa.
Az 50 éves évforduló tiszteletére rendezett nagyszabású konferencián az előadók elsősorban arra keresték a választ, hogy milyen legyen a Közös Agrárpolitika a 2014 utáni új, 7 éves költségvetési ciklusban, amelynek tervezésénél a tagállamok és az uniós intézmények meghatározzák a rendelkezésre álló források elosztását is. Az Európai Bizottság múlt év őszén hozta nyilvánosságra a KAP-ról szóló részletes javaslatát, amelyről jelenleg is vitázik a Tanács és az Európai Parlament. 2012 végéig, legkésőbb 2013 elejéig kell megegyezniük, hogy a jogszabálycsomag 2014.január elsején életbe léphessen.
Dacian Cioloș mezőgazdasági biztos üzenetében kiemelte, hogy a KAP jövőjéről szóló tárgyalások kulcsfontosságú szakaszba léptek, és ez lesz a legjelentősebb agrárpolitikai reform Magyarország és a többi 11 új tagállam csatlakozása óta. Dacian Ciolos rámutatott, hogy a Bizottság javaslata fenntarthatóbb politikát, a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztását, a piaci eszközök megtartását és tökéletesítését, a vidékfejlesztési politika rugalmasabbá tételét, az innováció ösztönzését, valamint a termelők közötti együttműködés könnyítését célozza. A biztos hangsúlyozta: a megközelítőleg 500 millió fogyasztót magában foglaló egységes belső piacon közös szabályokra és feltételekre van szükség, de lehetővé kell tenni, hogy ez a közösség rugalmasan vegye figyelembe a nemzeti és helyi sajátosságokat.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter beszédében felhívta a figyelmet, hogy a magyar Európai Uniós elnökség kimagasló eredménye, hogy sikerült megvédeni a Közös Agrárpolitikát, így a gazdák a jövőben is kapnak támogatást. A tárcavezető emlékeztetett, hogy voltak olyan tagállamok, amelyek meg akarták szüntetni a KAP-ot vagy erőteljesen csökkenteni szerették volna annak költségvetési keretét. Hazánk szempontjából döntő jelentőségű a Közös Agrárpolitika, létfontosságú, hogy a 2014-től kezdődő KAP-ban mennyire jutnak majd érvényre az új tagországok, köztük Magyarország érdekei. A miniszter leszögezte: a támogatásokat ugyan a gazdák kapják, de azok fő haszonélvezői a fogyasztók, hiszen a támogatások nélkül drágábbak lennének az élelmiszerek.
Magyarországnak és a magyar vidéknek erőteljes és sokszínű mezőgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepük van, és amelyet a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya, a helyben előállított termékek valamint a fenntartható gazdálkodás jellemez. Az európai stratégiai törekvéseknek tekinthető KAP-prioritások összhangban vannak a Nemzeti Vidékstratégia és a Darányi Ignác Terv célkitűzéseivel - emelte ki Fazekas Sándor.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy az uniós források 98 százaléka a kohéziós politikán és a KAP-on keresztül jut az országba. Hazánk a 2007-2013-as időszakban 33 milliárd euró uniós finanszírozásban részesül és 8 milliárd eurót fizet be, tehát az egyenlegünk pozitív. Alapvető cél - tette hozzá -, hogy a következő ciklusban a Magyarországra érkező uniós források ne csökkenjenek, és oly módon lehessen azokat felhasználni, ami tartósan segíti az ország fejlődését. Az államtitkár asszony nyugtalanítónak nevezte, hogy csökkenés várható a Magyarországnak jutó kohéziós politikára fordítható összegeknél, sőt a nettó befizető országok további elvonásra törekednek. Kiemelte, hogy a magyar tárgyaló delegációnak továbbra is sikeresnek és találékonynak kell lennie, valamint fontos a Magyarország céljainak megfelelő kompromisszumok kialakítása.
Czerván György agrágazdaságért felelős államtitkár előadásában a tervezett Közös Agrárpolitika első pillérének részleteiről, a közvetlen támogatások Magyarországot érintő kérdéseiről beszélt.
Az államtitkár a KAP fontosságát méltatva felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint az idén Magyarországon agrár-és vidékfejlesztési támogatásokra várhatóan 500 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásból, ami 80 százaléka az összes 2012. évi támogatásnak. A teljes KAP költségvetése közel 400 milliárd euró, ebből az I. pillérre, a közvetlen kifizetésekre, az összeg mintegy háromnegyede jut.
Magyarország helyzete a tagállamok közötti méltányosabb forrásmegosztás után lényegében változatlan marad. Az államtitkár kifejtette, hogy a jogszabálytervezet szerint jelentősen átalakul a közvetlen támogatások rendszere. Kötelező valamint a tagállamok által választható önkéntes elemei lesznek,a kisgazdaságok számára pedig kialakítanak egy egyszerűsített támogatási konstrukciót. Lényeges új elem lesz a „zöldítés”, a Bizottság javaslata szerint a közvetlen kifizetések 30 százalékát a környezetbarát gazdálkodás feltételéhez kötik. Magyarország a tervezettel elvben egyetért, de túlzónak tartjuk a 30 százalékos arányt és kevesebb adminisztratív és ellenőrzési terhet jelentő megoldást szeretnénk-mondta az államtitkár. Az Európai Bizottság KAP-ról szóló javaslata összhangban van a magyar agrárpolitika két fontos törekvésével: a kistermelők egyszerűsített rendszerben juthatnak hozzá a közvetlen támogatásokhoz, továbbá ösztönzi a fiatal gazdákat. A nekik nyújtható támogatásnál ugyanakkor kifogásolható, hogy a jogosult terület felső határa 25 hektár lenne Magyarországon, így az e célra fordítható forrásnak csupán a csekély részét lehetne kifizetni a pályakezdőknek. A támogatási lehetőség jobb kihasználása érdekében a területi korlát feloldása mellett foglaltunk állást-jelentette ki az államtitkár.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár előadását George Orwell szavaival nyitotta: 50 évesen mindenkinek olyan arca van, amilyet megérdemel. A megszemélyesített Közös Agrárpolitikáé érett és markáns, de megújításra szorul. A vidékfejlesztési politikában 2014-től több fontos változásra lehet számítani – szögezte le az államtitkár. A különböző pénzügyi alapok az eddigiektől eltérően Közös Stratégiai Keretbe fognak tartozni, így lehetőség lesz az egyes programok összehangolására, a több alapból finanszírozott fejlesztésekre. A rugalmasság érdekében megszűnik a vidékfejlesztési program tengelyszerű felosztása, ehelyett a tagállamok egy 20 intézkedésből álló csomagból válogathatnak. Nagyobb szerep jut majd a LEADER-szervezeteknek, általánossá válnak a közösségi alapú helyi fejlesztések. Több (például közreműködő szervezeti) feladatuk lesz a megyei önkormányzatoknak is, melyek összetett megyei fejlesztési koncepciókat dolgozhatnak ki. V. Németh Zsolt elmondta, hogy a minisztérium kiemelt programot indít a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós társfinanszírozású vidékfejlesztési program és halászati operatív program előkészítésére és megalkotására. Az erről szóló dokumentumot Fazekas Sándor tárcavezető már elfogadta - jelentette be az államtitkár.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke arra emlékeztetett, hogy a magyar gazdák támogatottsági szintje csak jövőre éri el a régi tagállamokét. Ez a versenyhátrány nem ismétlődhet meg újra, ezért össze kell fogni, és közösen minden magyar érintettnek azért dolgoznia, hogy a KAP - reform semmilyen módon ne érintse hátrányosan a magyar termelőket, hanem megtartható legyen Magyarország mostani, kedvező pozíciója.
Szabó Rebeka, a Lehet Más a Politika (LMP) képviselője kifejtette: a KAP jelenlegi tervezete a nagy gazdaságokat támogatja, nem gátolja meg a családi gazdaságok számának csökkenését, és alig ösztönzi a fenntartható gazdálkodást. Az LMP azt támogatja, hogy a II-es, vidékfejlesztési pillérben több forrás legyen, akár az I-es pillér (közvetlen támogatások) rovására is. A területalapú támogatást a párt szerint a munkahelyalapúnak kellene felváltania. A képviselő hangsúlyozta, a magyar álláspontot felül kell vizsgálni: nem gyengülhetnek a zöldítés kritériumai.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke a szervezet célkitűzéseit ismertette. A Magosz határozott álláspontja, hogy rendezett földviszonyokra, erős termelői integrációra, szövetkezetekre, átfogó piaci szabályozásokra és új kockázatkezelési eszközökre van szükség. Elengedhetetlen a termelők, a feldolgozók és a vidékfejlesztők összefogása a megfelelő kamarai rendszerben.
Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke kiemelte: a magyar érdekeknek megfelelő a KAP jelenlegi koncepciója. Hangsúlyozta: Magyarország természeti adottságai kitűnőek, szaktudása, hagyományai páratlanok, ezeket ki kell használnunk.
A konferencián vetített előadások anyagai és a KAP-ról szóló kiadvány a jobb oldalon a kapcsolódó anyagok között vagy ide kattintva elérhetők.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)