Ez lesz az első alkalom, hogy a 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet az új tagállamok egyikében tartja éves közgyűlését – jelentette be Fazekas Sándor azt követően, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2013 utáni jövőjéről tárgyalt Pekka Pesonennel, a COPA-COGECA főtitkárával.
A megbeszélésen részt vett Glattfelder Béla Európa parlamenti képviselő is. Pekka Pesonen ma reggel találkozott Jakab Istvánnal, a Parlament alelnökével, a MAGOSZ elnökével is. A 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet fő feladatának tartja a termelők érdekvédelmét, a vidék életképességének megőrzését, valamint az 500 millió európai fogyasztó biztonságos, folyamatos, jó minőségű élelmiszer-ellátását,– mondta Pekka Pesonen. Az EU területének háromnegyede áll mezőgazdasági művelés alatt, az agrárium jelenleg 30 millió embernek ad munkát, a teljes élelmiszerlánc több mint 40 millió embert foglakoztat.
A mezőgazdaságot érő kihívások miatt a piacok egyre kevésbé kiszámíthatók, egyenlőtlenek a versenyfeltételek az importtal szemben. A klímaváltozás, az extrém időjárás új kockázatokat jelent az ágazatban. A gazdák jövedelme csökken, 2009-es válság előtt is alig érte el a nemzetgazdasági átlag 50%-át. Az európai polgárok igényeinek megfelelve az EU olyan magas termelési költségekkel működő mezőgazdaság mellett döntött, amely megfelel a fenntarthatóság, élelmiszerbiztonság, állatjólét stb. kritériumainak.
Ez versenyhátrányt okoz az európai termelőknek. Mindeközben az EU olyan kereskedelmi politikát folytat, amelynek következtében a külső vámvédelem folyamatosan csökken. Fazekas Sándor kijelentette, hogy a COPA-COGECA legfontosabb - a KAP jövőjével kapcsolatos - célkitűzéseivel a magyar kormány is azonosul: az élelmiszerbiztonságot (mind mennyiségi, mind minőségi értelemben) a gazdák termelő szerepének megerősítésével kell garantálni. Elő kell segíteni, hogy a termelők tisztességes jövedelmet érhessenek el a piacon, és el kell ismerni az általuk nyújtott közszolgáltatásokat. Biztosítani kell a gazdáknak az egyenlő feltételeket az egységes piacon. Fazekas Sándor és Pekka Pesonen egyetértettek abban, hogy a KAP költségvetésének megőrzése és szinten tartása az egyik legfontosabb feladat. További közös cél megvédeni a közvetlen kifizetések költségvetési forrásait.
A nemzeti társfinanszírozás bevezetése mindkét fél számára elfogadhatatlan, mert az – álláspontjuk szerint - az egységes piac felbomlásához vezetne. Egyetértettek abban is, hogy a teljes pénzügyi időszakra előre rögzíteni kell a két pillér közötti forrásmegosztást. Nagy előrelépést jelent, hogy az Európai Parlament szeptember 7-én közreadott jelentésében kimondta, hogy a gazdáknak tisztességes arányban kell részesülniük az élelmiszer ágazatban keletkező jövedelemből – mondta Glattfelder Béla. A KAP célja, hogy stabil szabályozási keretet nyújtson a mezőgazdasági termelésnek, a termelékenység, a versenyképesség és a piacok stabilitásának biztosításán keresztül, annak érdekében, hogy az EU önellátó képessége az összes kulcságazatban megmaradjon.
A KAP legutóbbi reformjai során ugyanakkor egyre magasabb szintű élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokat vezettek be, miközben egyre piacorientáltabbá tették az ágazatot. A KAP 2013 utáni jövőjéről az Európai Parlament már júliusban kiadta a jelentését, mely kimondja, hogy a mezőgazdaság által megtermelt legfontosabb közjó maga az élelmiszer, tekintettel arra, hogy a világ népessége 2050-re a jelenlegi 6,7 milliárdról 9 milliárdra nő. Az Európai Bizottság állásfoglalása decemberre várható.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
