A magyar élelmiszerbiztonságot világszínvonalon szavatolja – más hatósági feladatainak ellátása mellett – az állategészségügyi szolgálat, amely fennállásának 125. évfordulóját ünnepli – mondta Fazekas Sándor az e témában rendezett szakmai konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
A vidékfejlesztési miniszter az élelmiszerlánc-biztonság jövőjével foglalkozó tanácskozás előtt emlékeztetett arra, hogy a középtávú élelmiszerbiztonsági stratégiát a kormány néhány napja fogadta el. A 2013-2022 közötti időszakra vonatkozó stratégia a partnerségen és a tudásmegosztáson alapuló, korszerű szemléletet tükröz, ezzel új alapokra helyezi az élelmiszerlánc szereplőinek viszonyát Magyarországon.
A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy a jó minőségű élelmiszerbiztonság megteremtéséhez – a fogyasztók bizalmának elnyeréséhez – a teljes élelmiszerláncra ki kell terjednie a figyelemnek, ezért valamennyi szereplő aktív közreműködése szükséges ezen a területen. A tudatos hatósági tevékenység éppúgy fontos, mint a tudatos fogyasztói magatartás.
Kardeván Endre országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár többek között arról beszélt, hogy már 1787-ben megkezdődött Magyarországon az állatorvosképzés, és 1888-tól szabályozott az országban az állategészségügyi szolgálat szerepe, vagyis 125 éve lát el hatósági feladatokat. A szolgálat szerepe először hangsúlyosan a járványvédelem volt, mára azonban az élelmiszerbiztonság feltételeinek biztosítása a legfontosabb feladata.
Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a hatóságok a múlt század végéig az élelmiszerbiztonság szavatolása érdekében az élelmiszerlánc hagyományosan kritikus, legfontosabb elemeire, például a vágóhidakra koncentráltak. Elmondása szerint azóta a folyamatok komplex szemlélete került előtérbe.
A 2013-2022 közötti időszakra vonatkozó Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia célja egyrészt, hogy az élelmiszerek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, másrészt, hogy azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítsanak – fogalmazott Bognár Lajos.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
