Az elmúlt évtizedekben visszaesett az élelmiszerexport, azonban a sertés- és baromfihúsra, halakra megvannak a szükséges állategészségügyi bizonyítványok, így mára sikerült visszaszerezni piaci pozíciónkat – fogalmazott Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős államtitkára hétfőn Zalaegerszegen, a Baki Agrocentrum Kft. által szervezett agrárgazdasági konferencián.

Vietnam, Szaúd-Arábia, Oroszország mellett a kínai piac is nyitott a magyar exportra – mondta Kardeván Endre. Előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány az agrárstratégiában az alapanyag-előállítást és az élelmiszer-feldolgozást részesíti előnyben; a sertéslétszám növelésének támogatására 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Elsődleges cél, hogy a magyar alapanyagokat itthon dolgozzák fel. Az alapanyag-előállítás hosszú éveken át hanyatlott, versenyképessége romlott, ezért most fejlesztésekre van szükség, erre a Darányi Ignác Terv pályázatai adnak lehetőséget – fogalmazott Kardeván Endre.

A hétfői szakmai konferencián a vállalkozók információkat kaptak a pénzügyi finanszírozás lehetőségeiről, piaci kilátásokról, valamint az agrárstratégiában várható változásokról.

Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum Kft. ügyvezetője szerint a magyar mezőgazdaság versenyképességét meghatározza, hogy miközben a növénytermesztéssel, állattartással nincs gond, a feldolgozással és a piaci értékesítéssel vannak problémák. Úgy vélte, az agrárstratégiában a sarokpontokat hosszú távra, évtizedekre kell rögzíteni.

A Baki Agrocentrum évente 400 ezer csirkét állít elő, de a magas terményárak miatt az önköltségi ár a piaci értékesítési ár felett van, ezért szükség van a támogatásokra, hogy ne csökkenjen tovább az állattartás. Az idei első félév a túlélésről szól: takarékossággal, szakmaisággal kell termelni, a feldolgozó kereskedőknek pedig mértéktartóknak kell lenniük - jegyezte meg az ügyvezető.

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)