Az Európai Bizottság bejegyezte a „Magyar szürkemarha hús” elnevezést az oltalom alatt álló eredet megjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. A Bizottság több mint 1000 bejegyzett elnevezést tart nyilván, amelyek között mintegy 120 a friss hús kategóriába tartozik.
A nyilvántartásba vétel egyik előnye, hogy védelmet biztosít a névbitorlókkal szemben, hiszen a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja. A másik előny az uniós szimbólum használatában rejlik. A magyar terméket beazonosíthatóvá és a köztudatban is megkülönböztethetővé teszi.
A bejegyzéssel a „Magyar szürkemarha hús” hivatalosan is olyan prémium húsok közé tartozik, mint az Egyesült Királyság számára bejegyzett Welsh Beef és Scotch Beef, a francia Maine-Anjou vagy a szintén francia Génisse Fleur d'Aubrac.
A szimbólum jelenléte valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, ezáltal a fogyasztók körében is nagyobb bizalmat élvez.
A bejegyzés napjától kezdődően (2011.december 9.) valamennyi magyar szürkemarha hús elnevezéssel forgalomba hozott termék címkéjén – összhangban a termékre vonatkozó leírással – meg kell jelennie az oltalom alatt álló földrajzi jelzés megjelölést tartalmazó uniós szimbólumnak.
Az uniós nyilvántartás immár kilenc magyar földrajzi árujelzőt tartalmaz. A magyar szürkemarha hús mellett a Szegedi (téli) szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász és Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász, valamint a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, a Gönci kajszibarack és a Szegedi paprika szerepel a listán.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve eredet megjelöléssel ellátott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek értékeinek megőrzésére az Európai Unió 1992-ben elismerési rendszert hozott létre. A program célja, hogy ösztönözze a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, az elismert termékek támogatását; eszköz arra, hogy az agrárgazdasági szereplők számára lehetővé tegye termékeik piaci értékének növelését, védje a visszaélésektől a tagállamok azonosítható földrajzi eredetű termékeit, ezzel biztosítva fennmaradásukat, állandó minőségüket.
Ahhoz, hogy egy termék elnevezése közösségi oltalmat élvezzen, a termék előállítóinak részletes termékleírást kell készíteniük. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alátámasztják a termék jogosultságát az oltalomra, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével határozatot hoz és a kérelmet az Európai Bizottsághoz továbbítja.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
