A tavalyi, 2012-13-as vadászati évben a teljes ágazati bevétel 20,3 milliárd forint volt. A vadhúsból származó összeg 5,3 milliárd forintot tett ki, ez utóbbi először haladta meg a külföldi bérvadászatból származó bevételeket. Az ágazat 1,4 milliárd forintos pozitív egyenlege majdnem kilencszerese a négy évvel ezelőttinek, ami segíti a bizonytalan anyagi helyzetben lévő vadgazdálkodókat. Az elmúlt négy év kormányzati intézkedései között több, vadgazdálkodási ágazatot érintő pozitív változás történt.
A 2009/2010-es vadászati évben az ágazati szereplők 16,4 milliárd forint bevételre tettek szert, és összességében 160 millió forintos pozitív egyenleggel zárták az évet. Akkor a vadhúsból 2,5 milliárd forint bevétel származott. Az ágazati bevétel az azt követő vadászati évben valamivel 17 milliárd forint alatti volt, a nyereség az 500 millió forinthoz közelített, majd a 2011-12-es idényben valamivel kevesebb, mint 19 milliárd forint árbevétel mellett 1,5 milliárd forint nyereséget mutatott fel az ágazat.
A vadhússal kapcsolatos jogszabályi változások érezhetően növelték a felvásárlási árat, aminek következtében sikerült tartósan magasabb árat elérni a gímszarvas, dám, muflon és őz esetében. A vaddisznó felvásárlási ára is nagymértékben emelkedett, ugyanakkor a magyarországi rekordteríték következtében nem maradhatott tartósan a magas ár.
Az elmúlt vadászati évben, a korábbi évekhez hasonlóan, a nagyvadállomány létszáma és terítéke tovább nőtt, a hasznosítás meghaladta a 320 ezer darabot. A korábbi évek növekedési tendenciája folytatódott, különösen a vaddisznó létszáma emelkedett intenzíven. A faj már olyan élőhelyeken is megjelent az Alföldön, ahol jelenléte korábban nem volt jellemző. A vaddisznó-hasznosítás a hat évvel ezelőttinek megközelítőleg duplája, mintegy 160 ezer egyed, mégsem torpant meg a növekedés.
Az apróvad állomány helyzete jórészt változatlan, kedvezőtlen státusa állandósulni látszik. A mezei nyúl állományát a 2010-es csapadékos év a várakozásokkal ellentétben nem vetette jelentősen vissza, hasznosítása 110 ezer felett alakult. A fácánhasznosítás főként a tenyésztett szárnyasvadra alapul, a lőtt fácán szezononkénti mennyisége 300-400 ezer között ingadozik, tavaly 320 ezer került terítékre.
Az egyszerűbb állam, illetve az adminisztráció csökkentésének jegyében a vadgazdálkodás szempontjából több jogszabályt módosítottak 2013-ban. Így például ma már lehetőség van a vadász orvosi alkalmassági és a gépkocsivezetői jogosítványhoz szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat összevonására. Vadgazdálkodási és vadvédelmi szempontból jelentős eredmény a rendészeti feladatot ellátó személyek vizsgáztatása és eljárási jogkörük bővülése, valamint az, hogy a büntető törvénykönyvben önálló tényállásként jelent meg az orrvadászat, a cselekmény kettőtől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tavaly év végén jelent meg a vadászvizsgáról szóló rendelet. A jövőben kötelező tanfolyam előzi meg a vadászvizsgát, hasonló rendszerben, mint amilyen a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges. Az intézkedés a szakmai, érdekképviseleti és társadalmi szervezetek, valamint a vadászatra jogosultak és vadászok kérését teljesítette, közel 10 éve folyamatosan visszatérő igényüknek tesz eleget.
Ágazati szempontból kiemelkedő, hogy 2013 áprilisában a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Csehország, Szlovákia és Magyarország közös rendezésében tartotta 60. jubileumi közgyűlését, amelyen 51 országból összesen 380-an vettek részt.
A vadgazdálkodási ágazat területén a munka az idei évben is folytatódik. A szakmabeliek és az érdeklődők a 2014. február 13. és 16. között megrendezendő 21. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállításon találkozhatnak, illetve a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014 márciusára tervezett megnyitóján ismerkedhetnek a vadgazdálkodással.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
