A magyar élelmiszerágazat ma 20 százalékos többletet állít elő az önellátáson felül, ez az arány akár 50 százalékosra is növelhető – jelentette ki Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár Budapesten a Joint Venture Szövetség és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének szakmai rendezvényén.
A magyar élelmiszer- és agráripar uniós lehetőségeivel foglalkozó fórumon a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy a termelés ésszerűsítésével és fenntarthatóvá tételével a fejlesztés lehetőségei hosszabb távon adottak. Ez komoly nemzetgazdasági előnyt jelentene az ország számára, hiszen a globális élelmiszerigény jelentős emelkedése egyre nyilvánvalóbb.
A magyar agrárgazdaság a GDP-ből most 2,5 százalékkal, az élelmiszeripar 2,1 százalékkal részesedik, ez az arány 1989-ben még 13,7 százalék volt. Tavalyelőtt az élelmiszeripari beruházások folyó áron számítva 75,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évhez képest 11,5 %-os csökkenést jelent.
Az Európai Unión belül a magyar termelés részesedése tartósan egy százalék körül alakul ebben a szektorban. Ez a 16. helyet jelenti a 27 tagállam között. Mivel a világpiacon romlik az EU versenyképessége és az élelmiszerlánc hatékonysága is alacsony, az Unió egésze is kihívás előtt áll. Struktúraváltásra van szükség, amely új technológiát, termékszerkezetet és szakemberellátást igényel.
Kardeván Endre kiemelte, hogy a magyar agrárgazdaság számára legfontosabb a helyi és a belföldi piac. Ezért a tárca segíteni kívánja a kereskedelmi lánc lerövidítését és a méltányos árrendszer kialakítását.
Kiemelt cél a magasabb hozzáadott értékű, magasabb feldolgozottságú termékek támogatása az ágazaton belül annak érdekében, hogy az elveszített bel- és külpiaci pozícióikat visszaszerezhessék a magyar termelők.
A helyi gazdaság fejlesztése a vidékfejlesztés kulcsterülete, egyben alapja annak, hogy a város és a vidék együttműködése helyreálljon. Ezért ez kiemelt vidékfejlesztési prioritás és nemzetgazdasági érdek. Fontos, hogy fejlesszük a kisméretű, helyi üzleti és ipari tevékenységeket, minél inkább helyi energiaforrásokat használjunk, a pénz a lehető legtovább a helyi közösségen belül forogjon, a falusi közösségek legyenek szoros gazdasági, kulturális kapcsolatban a közeli városok közösségeivel.
Azzal pedig, hogy közel kerül a termelő a fogyasztóhoz, növeli az egymásba vetett bizalmat, a közösség élelmezési és élelmiszerbiztonságát, jelentősen csökkenti az energia, a csomagolóanyag és az adalékanyag felhasználást, s ezzel védi a környezetet is - hangsúlyozta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
(kormany.hu)
