A magyar Kormány nem támogat semmilyen olyan új uniós rendelkezést, amely ellehetetlenítené az akáccal foglalkozó erdőgazdákat és méhészeket. Az akácos ültetvények teljes felszámolása hazánkban legalább annyira elképzelhetetlen, mint amennyire például a kukorica termesztésének megszüntetése.

Az Európai Bizottság 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az ún. idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség.

Ezek a fajok amellett, hogy az ember közvetítésével kerültek új, önerejükből elérhetetlen vidékekre, jó terjedő képességük, természetes ellenségük hiánya és szaporaságuk miatt képesek gyorsan elözönleni, „megfertőzni” új területeket. Az idegenhonos inváziós állat- és növényfajok jelentős természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági problémát okozhatnak. Uniós szinten az ilyen fajok által okozott, pénzben kifejezhető kár évi 12 milliárd euróra tehető.

Az Európai Bizottság tervei szerint az EU számára leginkább veszélyt jelentő idegenhonos özönfajokat egy európai szintű egységes lista tartalmazná, amelyre a tagállamok és a Bizottság szakmai egyeztetésének eredményeként kerülnének fel az egyes fajok. A listán szereplő fajokkal kapcsolatosan a tagállamoknak – attól függően, hogy milyen típusú özönfajról van szó –különböző intézkedéseket kellene végrehajtaniuk.

A tárgyalásokon határozottan képviseljük a Magyarország számára kiemelt gazdasági (erdészeti, faipari és méhészeti) jelentőségű akác megkülönböztetett kezelését. Ezt a magyar akác számára úgy szükséges biztosítani, hogy hazánk Európában egyedülállóan gazdag biológiai sokféleségét, turisztikai vonzerejét és az egészséges élet feltételeit is megőrizhessük, fejleszthessük.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)