Egyéni viselkedése alapján lehet egy kutyát veszélyessé nyilvánítani, központi nyilvántartást hoznak létre a chippel jelölt ebeknek, illetve ebrendészeti hozzájárulást is szedhetnek az önkormányzatok. Elfogadta az Országgyűlés az állatvédelmi törvénymódosítást.
A hazai állattartási kultúrában szemléletváltásra van szükség. A szabályozás célja, hogy csak az tartson állatot, aki felelős gazdája tud lenni a házi kedvenceknek, mind erkölcsi, mind anyagi értelemben. További cél az európai elvárásoknak megfelelő állattartási szemlélet meghonosítása, az állatokkal való felelős bánásmód minél szélesebb körű terjesztése.
A törvény legfontosabb új eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása. A korábbiakkal ellentétben a kutyákról, pusztán fajtája alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. Az új jogi szabályozás kialakításának vezérelve szerint nem az állat anatómiai, külső jegyei határozzák meg a tulajdonságait, agresszióra való hajlamát, hanem a tartási körülményei, a gazda hozzáállása.
A törvény a laikusok számára enyhébb szabályokat sejtet, ugyanakkor sokkal következetesebb az elődjénél. Legnagyobb erénye, hogy a betarthatatlan szabályok helyett a gyakorlatban is megvalósítható, a fokozatos, ugyanakkor messzemenőkig következetes szankcionálás hosszú távú eredményességére alapoz. Kikerüli azt a csapdát, amit az egyes fajtákhoz kötött szabályozás rejt: hatékonyan képes kezelni a magyarországi kutyák döntő többségét képező, és a súlyos balesetekért legtöbbször felelős keverék ebek kérdését.
Egyes becslések szerint mintegy 2-2,5 millió kutya él Magyarországon, a gazdátlan ebek száma eléri a százezret, az ebrendészeti-telepek és a civil állatvédelmi szervezetek mentőhelyei tűrőképességük határán működnek. Az elvadult kóbor kutyák óriási károkat okoznak a mezőgazdasági haszonállatokban, a vadállományban és az egyéb természeti értékekben. E kaotikus állapot felszámolásának leghatékonyabb eszközei a kutyák minél szélesebb körű egyedi jelölése és nyilvántartása, valamint ivartalanítása. Jelenleg hozzávetőleg az ebek mindössze 5-10%-a van transzponderrel ellátva, illetve ivartalanítva.
A törvény értelmében a chippel jelölt kutyákat kötelező lesz egységes, országos adatbázisba bejelenteni és ott nyilvántartani. A tárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai eb állomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma.
A jogszabály alapján a jövőben ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok. A segítő vagy közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó vagy ivartalanított ebek, illetve az őshonos magyar kutyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdáinak nem kell fizetniük. Az ebenként fizetendő hozzájárulás összege maximum havi 500 forint lehet, veszélyes kutyáknál elérheti az évi 20 000 forintot is. Az önkormányzatoknak a bevétel teljes összegét az ebek ivartalanításra, állatjóléti vagy közegészségügyi intézkedésre kell fordítaniuk.
Az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek, ami a járványvédelmi (veszettség), illetve ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében szükséges. A jelölt ebek adatbázisát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.
A törvény előírja, hogy a jövőben csak olyan, a küllemet érintő operációt lehet elvégezni az állatokon, amelyet a törvény végrehajtási jogszabálya felsorol. Átalakul az állatvédelmi bírság is: nemcsak a kiszabható összeg nő, de a mulasztókat állatvédelmi oktatásra lehet majd kötelezni.
Változnak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, azonban lesznek kivételek, amelyeket később végrehajtási rendeletben szabályoz a tárca.
A Vidékfejlesztési Minisztérium többször egyeztetett a civil állatvédelmi szervezetekkel és a törvénymódosítás elkészítésénél figyelembe vette álláspontjaikat. Az európai elvárásoknak megfelelő állattartási szemlélet meghonosítása fontos feladat, amelynek egyik első és fontos lépése a módosított állatvédelmi törvény. A tárca bízik abban, hogy a szabályozással az állatokkal való felelős bánásmód minél szélesebb körben válik jellemzővé hazánkban.
(Vidékfejlesztési Minisztérium)
