Az állatorvosi szakma történetében meghatározó mérföldkő a nagy többséggel elfogadott Magyar Állatorvosi Kamarai törvény, amely modern és egységes keretet teremt a kamarai és az állatorvosi tevékenység számára.
Magyar Agrárkamara és a hegyközségek után 1995-ben a Magyar Állatorvosi Kamara harmadik olyan köztestületként alakult meg, amely demokratikus körülmények között, alulról szerveződve közfeladatokat, valamint általános szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el. Az elmúlt tizenhét év nem hagyta változatlanul az állatorvosi szakmát sem, így a Magyar Állatorvosi Kamara korszerű és hatékony működésének biztosításáért új törvény megalkotása vált szükségessé.
Az új jogszabály lehetőséget ad a kamara szervezeti megújítására, amely a gazdaságosabb és hatékonyabb működtetés, az arányosabb feladatmegosztás, az átláthatóbb, magasabb szintű szakmai tevékenység alapja lehet. Több megyére kiterjedő területi szervezet hozható majd létre, és a szakmai színvonal növelésére kötelező lesz oktatási feladatokat is ellátni.
A minőségi állategészségügyet szavatolja a számos garanciális elemmel megerősített kamarai etikai eljárás is, amely érvényre juttatja azt az igényt, hogy a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve az állatorvos valóban a köz, illetve a szolgáltatásukat igénybe vevő érdekének megfelelően lássa el hivatását.
A jogszabály a korábbi magán-állatorvos helyett a szolgáltató-állatorvos elnevezést használja, ezzel kiemeli az állatorvos által végzett megelőző-gyógyító tevékenység szolgáltató jellegét. A törvény szabályozza a szolgáltató-állatorvosi tevékenység végzésének követelményeit, a szolgáltató-állatorvos jogait, kötelezettségeit, illetve a szolgáltatás gyakorlásának jogi formáit és kereteit. Az állatorvosi tevékenység végzéséhez követelmény az állatorvosi névjegyzékben való szereplés, a névjegyzékbe bejegyzett székhely, továbbá rendelkezni kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással.
Hiánypótló intézményként létrejön az állategészségügyi szolgáltató – az állatorvosi rendelő, az állatorvosi szakrendelő, az állatkórház és az állatklinika –, amely az állatorvos működési kerete lesz. A Magyar Állatorvosi Kamara kérelemre kiadja az állategészségügyi szolgáltató részére a praxisengedélyt, ha rendelkezik az előírt felszerelésekkel és helyiségekkel. A praxisengedély a működés megkezdésének feltétele.
A gyakorlatban az állatorvos és az asszisztens munkája szorosan összefonódik. Az új törvény meghatározza az asszisztensi feladatokat és a felelősség kereteit. A közbizalom erősítése és a nyilvánosság érdekében az állatorvosokhoz hasonlóan az asszisztensekről is névjegyzéket vezet a Kamara.
A törvény bírsággal fenyegeti azt, aki jogosulatlanul végez állatorvosi tevékenységet. Az állatorvosi szakma kiemelt védelmet érdemel, hiszen az élelmiszerlánc nélkülözhetetlen eleme, egészségünk záloga.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
