Az édességek is bekerülnek a kétszintű Magyar Élelmiszerkönyvbe, amelynek emelt szintű irányelveivel a magasabb minőségű és a hagyományos magyar termékek népszerűsítése a cél – hangzott el a Bonbonetti csoport budapesti gyárában tartott sajtótájékoztatón, ahol az új előírásoknak megfelelő első szaloncukrokat legyártották.

A hungarikumnak tekinthető szaloncukrok közül a marcipán- és a vajkaramellás szaloncukrok minőségi előírásai születtek meg elsőként az új, édesipari termékekről szóló irányelvvel. Ez is része annak a kétszintű szabályozásnak, amellyel a Vidékfejlesztési Minisztérium átalakítja a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉK) rendszerét – mondta Gyaraky Zoltán főosztályvezető.

Gyaraky Zoltán és Sánta Sándor (fotó: Pelsőczy Csaba)

A MÉK egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelyben a szaktárca rendszerezi és rögzíti az élelmiszerbiztonsági és –minőségi elvárásokat. Ez a szabályozás kiegészült egy második, emelt szinttel, amely a magyar hagyományokra is utal, és a gyártókat magas minőségű termékek előállítására ösztönzi. Az emelt szintű irányelv előír bizonyos elvárásokat azokkal a gyártókkal szemben, akik a „különleges”, „különleges minőségű” vagy „prémium” megnevezéssel szeretnék ellátni a terméküket.

Az első emelt szintű irányelvvel a mézfélék előállítását szabályozták a MÉK-ben. Tavaly elkészült a különleges minőségű lekvárokra és gyümölcsszörpökre vonatkozó irányelv. Most kerültek sorra a szaloncukrok, a keménycukorkák, a vajkaramella, a teasütemények és a mézes készítmények is. A szaktárca a különleges tejtermékekre, a kézműves sajtokra és a fűszerpaprikára vonatkozó irányelv kidolgozását is megkezdte.

A szaktárca főosztályvezetője kiemelte: fontosnak tartják a fogyasztói minőség-tudatosság és a magyar termékekhez kötődő lojalitás erősítését, illetve azt, hogy a fogyasztók az elérhető áron kapható, minőségi termékeket keressék.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)