Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tevékenységéről és terveiről számolt be az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága Élelmiszer-biztonsági albizottságának ülésén Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság tevékenységéről a szakpolitikus elmondta, hogy az egész élelmiszerláncot figyelembe véve – „a termőföldtől az asztalig” - tavaly 350.000 akciót hajtottak végre a szakemberek, összesen 150.000 terméket ellenőriztek és további 1.800.000 kapcsolódó vizsgálat zajlott le. A másodlagos – azaz az első magyarországi tárolási helyen végrehajtott – élelmiszer ellenőrzés 16.000 tételt érintett idén január elseje és október 30. között, ez 4725 ellenőrzést jelentett országszerte.
Nagy szükség van fejlesztésekre is, hiszen egyre több, az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető tényező jelenik meg a láncban. A világ élelmiszerlánc-kockázati térképe átrendeződik, új kórokozók, új adalékanyagok és vegyszerek jelennek meg, illetve szembe kell nézni az élelmiszerbűnözéssel, a bioterrorizmussal, és a feketegazdasággal.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy egész Európából 3358 bejelentés érkezett 2010-ben az Európai Gyorsvészjelző Rendszerbe (RASFF), ennek mindössze 0,7 %-a érintett magyar eredetű terméket. A hazai RASFF bejelentések túlnyomó részében pedig nem magyar, hanem külföldi terméket kifogásoltak.
A meghallgatáson nemcsak az élelmiszer-biztonságról volt szó, a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos tapasztalatait is ismertette a bizottsággal Gyaraky Zoltán, a VM főosztályvezetője. Elmondta: tavaly hat átfogó ellenőrzést végzett a szakhatóság, ebből öt vizsgálat határozattal és összesen 780 millió forint összegű bírsággal végződött. A legnagyobb bírság 198 millió forint volt. Ebben az évben 9 ellenőrzést folytattak le, amelyből négy ügy végződött határozattal. A kiszabott bírság 321 millió forint, a legnagyobb "tétel" pedig 136 millió forint volt.
Bognár Lajos a bizottság előtt hangsúlyozta, az élelmiszerlánc-biztonság felelőssége a vállalkozó, az állam és a fogyasztó között oszlik meg. Az állam felelőssége az ellenőrzött élelmiszerlánc-program, amely korszerű, erős és átlátható hatósági fellépést eredményez.
A helyettes államtitkár a tárca beszámolóját azzal zárta, hogy az élelmiszerbiztonság fenntartásához az egész élelmiszerlánc felügyeletére szükség van. Csak komplex rendszer ad lehetőséget arra, hogy azonnal beavatkozhasson a hatóság, ha vészhelyzet áll elő.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
