Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj célja, hogy az élelmiszerlánc szereplői között arányosabb legyen a teherviselés. A fennálló rendszerben van olyan szektor (pl. a kereskedelem), amely – miközben a hatóság jelentős erőforrásait köti le – , nem járul hozzá az ellenőrzés költségeihez. Más szereplőkre viszont aránytalanul nagy teher nehezedik (pl. a hússzektorra, a vágóhidakra). A Vidékfejlesztési Minisztérium felülvizsgálja a jelenlegi élelmiszerlánc-felügyelet igazgatási, szolgáltatási díjait, ennek következtében kevesebb díjtétel lesz, és egyes területeken csökkennek a díjak. Összességében a vállalkozások terhei tehát nem növekednek.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj az első lépésnek tekinthető abban az átalakítási folyamatban, melynek célja – a Kormány programmal és a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – egy erősebb, átláthatóbb hatóság megteremtése.
Az élelmiszer- és az élelmiszerellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme nemzetbiztonsági kérdés. A társadalom érdekében végzett szigorú ellenőrzések jelentős kiadásokkal járnak. A felügyeleti díj költségeit az érintett élelmiszerlánc-szereplők (termőföldtől az asztalig) kötelesek megfizetni.
A felügyeleti díj bevezetése az élelmiszerlánc-szereplők közötti arányos teherviselést valósítja meg, felváltva a korábbi igazságtalan rendszert. A nemzetgazdasági folyamatok, illetve az érintettek közötti különbségek figyelembe vételével, a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének kialakításkor kiemelten fontos az arányos teherviselés megvalósítása. Alapvető cél: többen fizessenek, de kevesebbet.
A felügyeleti díj bevezetésével egyidőben – a kétszeres díjfizetés elkerülése érdekében – a tárca (VM) felülvizsgálja az élelmiszerlánc-felügyeleti területen a hatósági eljárásokért, vizsgálatokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat. A meglévő díjak száma jelentősen csökken, egyes ágazatokban pedig a díjak mértéke is mérséklődik. Így összességében a vállalkozások terhei nem fognak növekedni. A terhek viselésének az állam, az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók közötti megosztásával egyfajta arányos teherviselés valósul meg. A szolgáltatási díjak számának csökkenésével pedig növekszik az átláthatóság.
A VM elképzelései szerint a felügyeleti díj mértéke az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenység utáni bevétel vagy jövedelem 0,1%-a (egy ezrelék) lesz, mely közvetlenül az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósághoz folyik be. Mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól azok a mezőgazdasági kistermelők, akiknek SZJA köteles éves (adóév) jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot.
Az élelmiszerlánc szereplőinek közvetlen hozzájárulásával egyrészt szinten tarthatók azok a feltételek (szakképzett hatósági személyzet, korszerű, kellőképpen felszerelt laboratóriumok, vizsgálati eszközök, stb.), amelyek a hatósági feladatok ellátásához feltétlenül szükségesek, másrészt hozzájárulhatnak a különböző fejlesztésekhez (átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti informatikai rendszer, egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázis, nemzeti referencia laboratórium stb.).
A közvetlen és igazságosabb hozzájárulás növeli a szereplők felelősségérzetét, az átláthatóság erősíti a hatóság iránti bizalmat. Az intézkedéssel növekszik az élelmiszerbiztonság is, amely a lakosság egészségének javulását eredményezi.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
