A sörkultúra Magyarországon még nem tart ott, mint a bor vagy a pálinka kultúrája. Ennek főként az az oka, hogy az emberek többsége csak a nagy sörgyárak termékeit ismeri – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a „Főzdefeszt” elnevezésű Első, Hazai, Kézműves Sörfesztivál megnyitóján.

Hozzátette: lehet egy-egy falunak, kisvárosnak saját, egyedi zamatú söre, amelyre nem csak a serfőző mester büszke, hanem az egész település. Ugyanolyan vendégcsalogató vonzerő lehet egy látványfőzde és a hozzá kapcsolódó étterem, mint egy borospince, vagy egy pálinkafőzde a kóstolóházzal.

A vidékfejlesztési tárca a kis serfőzdék javaslatára és fejlődésük elősegítésére kezdeményezte a társtárcánál a jövedéki eljárással kapcsolatos adminisztratív egyszerűsítéseket, és a kis főzdék jövedéki adójának mérséklését, amit a vonatkozó uniós irányelv is lehetővé tesz.

Kardeván Endre szerint a kézműves sörfőzdéknek csak akkor van létjogosultságuk, ha nem az árban, hanem a különleges minőségben próbálnak versenyezni a sörgyárakkal. Ezért szakértőik együttműködésével a tárca a közeljövőben kidolgozza a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott sörökre vonatkozó élelmiszerkönyvi irányelvet. Ezzel biztosítható, hogy csak olyan sört lehessen különleges minőségűként eladni, amely megfelel a szakértők által felállított szigorúbb követelményeknek.

A fesztiválra 10 hazai kisüzemi sörfőzde hozott a fővárosba, több mint 200 hordó sört. A többi között a Tokaji Aszúval készült, a 10%-os békésszentandrási fekete, áfonyás, illetve a Főzdefeszt kedvéért dupla erősségűre főzött Köleses Sört is megkóstolhatták a látogatók. Külföldről pedig az osztrák Gösser a szűretlen árpasörével, a Zwickllel, a rozsnyói magyar Kaltenecker egy füstölt sörrel, és a világklasszisnak számító prágai Pivovarsky Dům pedig egy zöld színű, csalános sörrel képviseltette magát.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)