A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ma szakmai értekezleten számol be a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságán dolgozó szakembereknek a sertések PRRS-mentesítésével kapcsolatos feladatokról. A hatósági állatorvosok ezt követően tájékoztatják az illetékességi területükön működő sertéstartókat a további teendőkről.
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a múlt héten, oroszországi látogatásán nyilatkozva az MTI-nek elmondta, hogy az idén hét magyarországi megyében végzik el a sertésállomány mentesítését a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómától (PRRS). A mentesítés gyakorlatilag elindult - tette hozzá az államtitkár. A Kardeván Endre országos főállatorvos által létrehozott Nemzeti Mentesítési Bizottság eddig is számos egyeztetést tartott sertéstenyésztő vállalkozások képviselőivel, amelyeket tovább folytatnak, beleértve a sertéstenyésztőket tömörítő érdekvédelmi szervezeteket is.
Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. A vírus emberre veszélytelen, csak a házisertéseket és a vaddisznókat fertőzi meg.
A betegséget elsőként az Amerikai Egyesült Államokban állapították meg 1987-ben. Európában először Németországban is Hollandiában jelent meg 3 évvel később. A betegségnek többféle fázisa lehetséges - mondta a helyettes államtitkár. Amennyiben egy, a PRRS-től mentes állományba bekerül a vírus, akkor a kocáknál vetélést és koraellést okozhat. De a betegség következménye lehet fejlődési rendellenesség is. Ha egy fertőzött állományba kerül a vírus, akkor enyhébb tünetekkel jár és nem okoz annyi vetélést, mint a vírustól mentes jószágok esetében, viszont csökken az elléseknél a malacszám és romlik a malacok növekedési képessége, gyarapodása. Emellett a hízóállományokban okozhat a vírus jelenléte légzőszervi tüneteket is, például köhögést.
A betegség kártétele jelenős, a gazdasági károk közé tartozik, hogy a beteg állatok több takarmányt fogyasztanak, és csökken a malacok száma is, drágul a tenyésztés.
A sertésállományok PRRS-től való mentességét több módon lehet elérni, például az alacsony fertőzöttségnél a teljes állatállomány cseréjével. Ezt hajtják végre Magyarországon azokban az alacsony fertőzöttségű megyékben, amelyekre a mostani pilot (próba) projekt vonatkozik. Vakcinázással a vírus terjedését lehet megakadályozni, és hosszabb idő alatt a mentességet elérni. Mód van a szelekciós mentesítésre is, ez a fertőzött kocák kivételét jelenti az állományból, de az eljárás nagyon lassú, ezért ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák.
A védekezés költségeiről Bognár Lajos konkrétumokat nem tudott mondani, de annyit megjegyzett, hogy mind a vakcinázás, mind az állománycsere, sőt a folyamatos ellenőrző vérvételek is sok pénzbe kerül. A hét megyére – ezek: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, továbbá Vas, Zala és Somogy megye - kiterjedő próbaprojekt célkitűzése az, hogy még az idén lecseréljék az összes állatállományt, és ezek a megyék fertőzésmentesek legyenek, így akár 2015-ben a PRRS-től mentessé lehet azokat nyilvánítani.
Az elsők között az észak-keleti, illetve keleti országrészben indult meg a mentesítés. Ezen a két területen a sertésállományok jelentős része mentes és a csekély számú fertőzött állomány állami támogatással történő lecserélésével 1-2 éven belül mentessé válhatnak. Az állománycserére azért van lehetőség, mert ezeken a területeken alacsony a fertőzöttség. A kis létszámú állományokban általában 3-5 százalék a fertőzöttség, míg a nagyobbaknál 10 százalék körüli ez az arány, ezeket az állatokat vágják le a vágóhidakon - közölte Bognár Lajos.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
