A méz után elkészült a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott lekvár és szörp termékkategória szabályozása is. Ez is része annak a kétszintű szabályozásnak, amellyel a Vidékfejlesztési Minisztérium átalakítja a Magyar Élelmiszerkönyv szabványrendszerét.

Az érvényben lévő szabályozás kiegészül egy második szinttel: olyan önkéntes rendszerről van szó, amely a magyar hagyományokra, illetve a magasabb szintű minőségi elvárásokra épít. A három kötetből álló Magyar Élelmiszerkönyv I. kötete az egyes termékcsoportokra vonatkozó kötelező előírásokat tartalmazza, ezeket minden gyártónak be kell tartania, legyen szó összetevőkről vagy éppen az arányokról. A II. kötet irányelveket fogalmaz meg. Ezeket ugyan nem kötelező vállalni, ha azonban az adott hazai gyártó vagy esetleges importőr úgy dönt, hogy például „prémium” vagy „különleges minőségű” megnevezéssel forgalmazza az adott terméket, akkor a hatóság számonkérheti rajta, hogy megfelel-e ezeknek az irányelveknek. Az Élelmiszerkönyv második szintjét azzal a céllal vezeti be a vidékfejlesztési tárca, hogy meghatározza: mi számít különleges minőségű, illetve hagyományos magyar terméknek, és népszerűsítse is ezeket.

Az új előíráscsomag elsősorban azokat az élelmiszergyártókat szeretné segíteni, akik igényesebb, magasabb hozzáadott értékű, kiemelkedő minőségű termékeket állítanak elő. A második szintnek megfelelő lekvároknál például nem alkalmazható sem tartósítószer, sem színezék, sem aroma, sem pedig édesítőszer. A második kategóriás, vagyis prémium minőségű szörpök sem tartalmazhatnak tartósító- vagy édesítőszert. Mindemellett a második szintnek megfelelő lekvároknak és szörpöknek az első szintű – vagyis a minimális – követelményeknél lényegesen több, csaknem kétszeres mennyiségű gyümölcsöt kell tartalmazniuk. A különleges minőségű lekvárféléket csak üveg, cserép vagy porcelán, az élelmiszerbiztonsági előírásokat kielégítő csomagolásban lehet forgalomba hozni. A második szintű szörpöknél pedig az üvegcsomagolást nevezi meg a szabvány alapfeltételként. A gyümölcstartalomra utalni kell a csomagoláson (például „100 g termék 350 g szilva felhasználásával készült” szöveggel). A szörpöknél az arányt százalékban kell megadni.

A méz, a lekvárok és a szörpök után a különleges tejtermékek, valamint a sütőipari termékek szabályozását dolgozza ki a tárca a jövőben. A Vidékfejlesztési Minisztérium a gyártók és kereskedők minőségorientációjának ösztönzése mellett fontosnak tartja azt is, hogy a fogyasztók tudatosan keressék a minőségi és a magyar termékeket. Mindezt hatékonyan segíti, ha a vásárló megbízható módon, már a csomagoláson található termékjelölés alapján tájékozódhat az adott áru minőségéről, hiszen ennek tudatában a fogyasztói árat össze tudja hasonlítani a termék valódi értékével.