A Coop üzletlánc partnereivel összefogva idén hetedik alkalommal szervezte meg a Coop Rallyt, amelynek a kezdetek óta fő célkitűzése a minőségi hazai élelmiszer-termelés középpontba állítása. Az ezúttal Nyugat-Magyarországot érintő rendezvény fővédnökségét ismét vállalta a Vidékfejlesztési Minisztérium. Sőt Dr. Kardeván Endre, a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára maga is részt vett a szakmai roadshow-n, amelyen több mint 80 meghatározó élelmiszer-ipari cég képviseltette magát.
– Az előző Coop Rally óta talán a legfontosabb fejlemény a magyar élelmiszer-kereskedelem terén, hogy elkészült a Magyar Termék Rendelet, amely szabályozza, milyen esetekben tekinthető egy termék hazainak. Mik az első tapasztalatok a rendelet részeként meghatározott védjeggyel kapcsolatban?
– Nem sok tapasztalatunk van még, azt tudjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a védjegy iránt a koordináló Magyar Termék Nonprofit Kft.-nél; a cégek saját gondjukat próbálják meg megoldani a logóval, tiszteletben tartva a rendeletben megszabott feltételeket. Abban bízom, hogy ez a logó le is tisztítja azt a totális káoszt, amely ma még jellemzi a magyar kiskereskedelmet. Az sem mellékes, hogy ha most ez a rendszer elindul, az az ellenőrzést is megkönnyíti.
– Áruházláncok is érdeklődnek a védjegy iránt?
– Tudomásom szerint igen.
– A másik kezdeményezésük az a zöld szám, amelyen az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos bejelentéseket lehet megtenni. A tárca felhívása nyomán éppen a Coop Rally egyik állomásán, a téti Coop bolt volt az első olyan üzlet, ahol elhelyezték a 06-80/263-244-es számot. Miben segíthet ez?
– Komoly segítséget jelenthet ez nekünk, de főleg a fogyasztóknak. A számon augusztus végéig több mint 1400 hívást regisztráltunk, 293 esetben el is kellett járnunk.
– Tudna konkrét esetet említeni, amikor a hívás alapján jártak el?
– A lejárt szavatosságú tejföltől az illegális állatvágásig sokféle ügyet derítettünk fel. 198 esetben érkezett kifogás valamely termékkel kapcsolatban, ennek csaknem egyharmada érintett húst vagy húskészítményt, többnyire amiatt, hogy a termék romlott, fogyasztásra alkalmatlan volt. Engedély nélküli tevékenység gyanúja – például őstermelőként nem saját termék értékesítése vagy illegális sertésvágás – 28 esetben merült fel, kilencszer ételmérgezést is felfedtünk. Voltak gratulációk, volt, aki tanácsot kért.
– A szakmai roadshow több állomásán, több exportra is termelő cégnél elmondta, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a kivitelnek az élelmiszeriparban is. Említette az orosz és a kínai piacot is. Mindkettőre igaz az, hogy nem könnyű oda bekerülni. Tud ebben segíteni a kormány a termelőknek?
– Nem könnyű, az elmúlt két évben mégis húsz százalékkal tudott emelkedni az ezekbe az országokba irányuló exportunk. Elértük, hogy 6-7 év szünet után újra volt orosz audit Magyarországon, amely lehetővé tette, hogy új cégek szállíthassanak az ország piacára. És negyedévente újabb magyar cégek kerülnek fel az ottani importőrök listájára.
– És nem kerülnek ki a listáról? Korábban ez elég gyakori volt.
– Ki csak olyan került, amelyik eleve nem is akart exportálni. Nagy dolog, hogy a kínai auditot is elértük, hiszen ilyen korábban nem volt Magyarországon, legalábbis a nyers húsokat illetően. Most nyershús-exportőrök is lehetünk Kína felé, ilyen jogosultsága egyetlen EU-tagnak sincs.
– De ha túl kevés itt a sertés, akkor miért exportálunk? A kormány nemrég fogadta el a sertésstratégiát, amelynek a célja éppen az állatállomány növelése. Méghozzá nem is kismértékben: a jelenleg hárommillió alatti sertésállományt a duplájára növelnék. Nem álom ez?
– Nem álom, de nyilvánvalóan nem lehet egy év alatt megcsinálni. Ennek idő kell, legalább három év, és egyre nagyobb összegeket kell az ágazatba tenni.
– Honnan lesz erre pénz?
– Vannak uniós és hazai források is, csak maximálisan ki kell ezeket használni és ügyesen kell csoportosítani.
– Tudna említeni pár kiemelt területet, amelyre pénzt szánnak?
– Amiről már konkrétan tudok beszélni, az az, hogy 2,6 milliárd forint pluszforrás mehet a sertéságazatba jövőre.
– Még egy téma kapott aktualitást a sertéságazattal kapcsolatban: ez az agráriumban július elsején bevezetett fordított áfa rendszerének kiterjesztése a sertéshús felvásárlására. Hogy áll ennek a megvalósítása?
– Ez hivatalos szándék, és majdnem biztos vagyok abban is, hogy meg fog valósulni. Az EU-nak kell még rábólintania.
– Ha már a forgalmi adóról beszélünk: az élelmiszer-ágazat szereplői egyre hangosabban követelik az alapvető élelmiszerek áfatartalmának csökkentését. Mennyire látja ezt lehetségesnek?
– Egyetértünk a kezdeményezésekkel, sőt mi is több ilyen irányú javaslatot letettünk már a Nemzetgazdasági Minisztérium asztalára. A tárca ötszázalékos kulcsot szeretne. Ez azonban 400 milliárd forintos lyukat ütne a büdzsén, ami a jelenlegi költségvetési helyzetben nem nélkülözhető.
(vg.hu, Gyükeri Mercédesz)
