Az élelmiszer-biztonság akkor működik jól, ha a vásárlók nem tudnak róla, azaz nincsenek botrányok, mert a rendszer az előtt kiszűri a szennyezett termékeket, mielőtt azok eljutnak a polcokra - mondta az [origo]-nak Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, országos főállatorvos.

Bár az élelmiszerláncért felelős államtitkár titulusból látszik, miért felelős elsősorban, de pontosan mely területek tartoznak az államtitkárság alá?

- Egészen pontosan élelmiszer-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkár vagyok. Az élelmiszer-ellenőrzésen belül minden ide tartozik, beleértve a végrehajtó szervezetet, a  Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, amely egyébként nem hatóság, hanem egy tanácsadó szervezet. Ami a földből kinő és meg lehet enni, azért ez az államtitkárság felel, a talajtól az asztalig terjed a hatáskör.

Miért volt szükség az élelmiszer-biztonságot államtitkári rangra emelni?

- A kormány a prioritások közé sorolta az élelmiszer-biztonságot, ami korábban szakállamtitkársági felügyelet alatt volt, ám akkor az MGSZH nem tartozott alá. Az eggyel magasabb, államtitkári szint a fontosságot jelzi. Az államtitkári poszt mellett én vagyok az ország főállatorvosa, ezen a területen pedig az új szabályozás direktebb, hatékonyabb irányítást tesz lehetővé.


A legelső lépések között intézkedett arról, hogy életbe lépjen az úgynevezett másodlagos kontroll az élelmiszerláncban. A vásárlók, fogyasztók nyelvén ez mit jelent?

- Legegyszerűbb, ha erre azt mondom, akkor működik jól a rendszer, ha senki sem lát semmi belőle. A fogyasztók számára a legfontosabb: szeretnénk elérni, hogy a boltokba ne kerüljön olyan élelmiszer, ami bármilyen gondot, problémát jelenthet. Ezért egy, a láncon belüli szinten kell fellépni, ami annyit jelent, hogy az első hazai betárolási helyen ellenőrizzük az árut. Eddig rendszeres ellenőrzésre nem került sor, csak monitoring és szúrópróbaszerű vizsgálatok voltak. A másik gond, hogy nem volt pontos nyilvántartás ezekről a helyekről a tekintetben, hogy hová érkezik külföldi élelmiszer. Most be kell jelentkezniük a cégeknek és előre kell jelezniük, ha nagy tömegű áru érkezik.

A biztonságot hogyan lehet garantálni?

- Azért van szükség a bejelentkezésre és a tájékoztatási kötelezettségre, mert ezek és az élelmiszer-biztonsági gyorsriasztási rendszer (RASFF) alapján tud a szakembergárda kockázatelemzést és kockázatbecslést készíteni. Ha bármi problémát találnak a kollégák, vagy a rendszer jelez, akkor jöhet az intézkedés és az ellenőrzés.

Nem tart attól, hogy a többletadminisztráció drágulást hoz a boltokban?

- Kaptam már ilyen kritikákat, írásban és szóban is. Nem félek attól, hogy a bejelentkezés és a nagy mennyiségű áru esetében előírt tájékoztatási kötelezettség annyival megnövelné az érintett cégek költségeit, hogy amiatt árat kellene emelniük. Eddig is volt nyilvántartási kötelezettségük, inkább az előzetes bejelentést fájlalja néhány társaság. Egy konferencián megkérdeztem az érintett cégek vezetőit, árulják el, milyen rendszerességgel fordul elő, hogy egyszerre 20 tonnát meghaladó szállítmánnyal van dolguk, és kiderült, hogy nem túl gyakran.

Nagyobb terhet jelenthet, ha olyan árut hoznak be, amiért büntetést kell kiszabni. A szigorral járó költség azonban megtérülhet, ha hosszú távon jól működtetik az önellenőrzést. Akkor nem lesz büntetés, kevesebb lesz az ellenőrzés. Mindenki jól jár, beleértve a fogyasztókat.

Beszélhetünk esetleg élelmiszer-kommandóról?

- Nem mondanám kommandónak. Az eddig is létező monitoring- és szúrópróbaszerű vizsgálatokhoz társul a kedden életbe léptetett másodlagos vizsgálat. Ehhez kellenek új munkatársak, a helyek már megvannak, a költségvetési forrás még nem áll rendelkezésre, de jövő év elejéig az is meglesz, ez a feltétele annak, hogy a mostani becslésem szerint 100-160 élelmiszer-felügyelő álljon munkába. Az eddiginél nem lesz sokkal drágább, de várhatóan jóval hatékonyabb lesz a rendszer.

Elrettentő büntetésekkel kell számolniuk a cégeknek?

- Az első a figyelmeztetés, ha nem kirívó dologról van szó. A büntetési tételek 15 ezer forintról indulnak, és a jogsértés súlyával arányos mértékben emelkednek. Milliárdig is el lehet menni, de nem valószínű, hogy lesz ilyen bírság, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy néhány tízezer forinttól néhány 100 ezer forintig terjednek a bírságok. A cél az, hogy az orrukra koppintsunk, de a milliárdos plafon miatt attól sem kell tartani, hogy egy cég ne törődjön a büntetéssel, mondván: az olyan alacsony, hogy érdemes kifizetni és ezzel lezárni az ügyet.

A múlt év végén egy laborvizsgálat nagy port kavart, mert az eredmény szerint a vizsgált csirketermékek többsége szalmonellával fertőzött volt, ám a hivatalos statisztikákkal köszönőviszonyban sem voltak a teszt eredményei. Most mi a helyzet szalmonellafronton?

- Szalmonella minden csirkében van, csak nem mindegy, hogy melyik. Két, az emberre igazán veszélyes fajta van (Salmonella Enteridis, Salmonella Typhimurium), ezen kívül még van öt olyan, amiből rengeteget kell megenni, hogy valós veszély jelentsenek. Az EU-ban is vita van erről, a legutóbbi brüsszeli főállatorvosi egyeztetésen szóbeli egyezség született, hogy csak a két, igazán veszélyes típusra lesznek érvényesek a legszigorúbb szabályok. Korábban minimálisan, de az uniós előírásnál magasabb volt a magyar csirkeállományban a fertőzöttség, de ha ma megnéznénk, akkor könnyen lehet, hogy az uniós átlagot produkálnánk.

Mit tanácsol a vásárlóknak?

- Első és legfontosabb: nézzék meg, mit vesznek. Még mindig sok vevőre igaz, hogy bemegy a boltba, beteszi a terméket a kosárba és nem nézi meg az áru minőségmegőrzési idejét. Ha ez a helyszínen kiderül, már balhé van, de ezt ott rendezni is lehet, mert az áruházak félnek attól, hogy rossz hírüket keltik. Fontos, hogy a vásárlók vizsgálják meg a csomagolást, hogy sértetlen-e, valóban zárt-e. A gázzal tartósított húsoknál, ha kinyílik a csomagolás, akkor mire hazaérnek, már megbüdösödhet a hús. Ilyen esetben ráadásul nem is biztos, hogy a bolt a felelős, elég hozzá egy rosszindulatú vevő, aki felsérti a csomagolófóliát. Az ilyen portékát ott kell hagyni.

Ha tehát gyanús terméket találnak a vásárlók, szóljanak a boltban, ha ez nem segít, akkor forduljanak a kerületi állatorvosi hivatalokhoz. Ehhez kellenek az adatok is, névtelen telefonokra ugyanis már nem megyünk ki, nincs kapacitás, és sok volt a rossz tapasztalat is. Szóltak telefonon, kimentek az ellenőrök, végül mi fürödtünk be.

Van egy sor termék, amely ugyan ehető, de meglehetősen rossz minőségű. Ezen a területen várható szigorítás?

- Mindenképp, egyrészt mint a területért felelős államtitkárként ez a dolgom, ráadásul az élelmiszerkönyvi szabályzás javítása az egyik hobbim. Az elmúlt években komoly lobbi volt, hogy az élelmiszerkönyv szigorát minél jobban enyhítsék, így engedve teret az olcsó, de minőségileg finomam szólva is kifogásolható áruknak. Természetesen nem az áremelés a cél, de ha nem szabályozzuk megfelelően, akkor tehetetlenek leszünk, és szinte bármit el lehet majd adni élelmiszerként. Szintet kell lépni.

Mit jelent a szintlépés az élelmiszerkönyv esetében?

- Meg kell találni azt a pontot, hogy a szabályozás az árakat ne küldje a magasba, de a minőség is rendben legyen. El kell érni, hogy a virsli virsli legyen.

Most talán nem az?

- Csinálnak virslinek látszó terméket, amit 200 forintért adnak a boltban, de az nem virsli, van köztük sok, ami húst nem is látott. Hívjuk akár szójakukacnak. Szójakukac vagy virsli, nagyon nem mindegy, hogy melyiket vesszük meg. Az a virsli, amiben már hús is van, kilogrammonként 500-600 forint, ami pedig ténylegesen megfelelne a kritériumoknak, akár 1000 forint is lehet.

A fogyasztónak mindebből azt kell érzékelnie, hogy ha virslit akar venni, akkor amire az van ráírva, az valóban legyen az. Szójavirsli megnevezés sem megengedhető, ezért is mondtam példának a szójakukacot. Vonatkozik egyébként ez minden más ehető termékre, a húsoknál maradva a kolbászra, a szalámira vagy éppen a párizsira. Folyamatosan dolgozunk az élelmiszerkönyv átírásán, ami hosszú távon rendet teremt majd a polcokon.

Az elmúlt napokban lépett hatályba az úgynevezett kistermelői rendelet, amely engedélyezi többek között a házi disznóvágást. Ez nem jelent kockázatot élelmiszerbiztonsági szempontból?

- Nem mondanám. A rendeletben azt legalizáljuk, ami eddig is gyakorlat volt, és a hagyományt is megőrizzük. Ha visszagondol az ember az elmúlt száz évre, mindig is volt disznóvágás, és nem volt velük gond. Azt kell tudatosítani mindenkiben, hogy az élelmiszer birtokosa felelős mindenért, tehát a felelősség azé, aki levág egy disznót, hurkát csinál belőle és azt eladja.

Egy néhány napja megszületett  uniós döntés szerint a tagországok saját maguk dönthetik el, hogy engedik-e a génmódosított növények (GMO) termesztését. Magyarországon továbbra is tiltólistán van a génmódosított növénytermesztés? Előfordulhat-e, hogy génmódosított terményt találunk egy Magyarországon forgalmazott, feldolgozott termékben?

- Magyarországon tilos a génmódosított növények termesztése, emellett nem szabad ilyeneket a feldolgozás során sem használni. Az a véleményem: a GMO-lufit nagyobbra fújják, mint amekkora. Mint hatóság az a dolgunk, hogy minden GMO-terméket kiszűrjünk a rendszerből.

A GMO-mentes termékek lehetnének akár hungarikumok is...

- Egyelőre nehezen tudok konkrétumokat mondani a hungarikumokról szóló szabályozásról. A mi államtitkárságunk koordinálja a jogszabály előkészítését, de még nagyon sok egyeztetés van, rengeteg helyen változhatnak az elképzelések. A cél minél több olyan hazai terméket találni, ami megfelel a hungarikumokra előírt feltételeknek. Egy termékkör kialakítása a célunk, sok-sok taggal, aminek saját logója is lesz, és lesz olyan kategória is, hogy magyar vagy egyedi termék. Pontos időpontot nem tudok mondani, de nagy valószínűséggel még az idén megjelenik a hungarikumok szabályozása.

Nem fél túljelentkezéstől, ami ronthatja a hungarikumokról eddig kialakult kedvező képet?

- Lesz egy hungarikumbizottság, egy szakemberekből álló testület, amely dönt majd arról, mi lehet hungarikum és mi nem. Nem kell aggódni, nem fog hetente kérdéses minőségű termékekkel bővülni a hungarikumlista.

A tavaly márkanevet kapott Pannon búza például az lehet?

- Minden további nélkül, de ígéretet tenni korai lenne, ahogy konkrétumokat sem szeretnék mondani erről. Ha a végleges formához közeli állapotban lesz a szabályozás, akkor beszámolok róla.

Ugyancsak fontos magyar termék a bor, milyen változások várhatók?

- Az biztos, hogy a bortörvényt át kell írni, mert sok változást kell beletenni, többek között uniós előírásokkal kell bővíteni. A borkérdésben szintén arra fogunk törekedni, hogy eladhatóbb legyen a magyar bor és többet lehessen eladni. A borok ellenőrzése is sokkal szigorúbb lesz, több példa is volt ugyanis arra, hogy külföldi borok színezéket tartalmaztak.

Milyen konkrét lépések várhatók az idén?

- Több dologgal is készülünk. Folyamatban van az állatorvosi kamaráról és az agrárkamaráról szóló törvény, ez a kamarák teljes szabályozását jelenti. Ha a törvényalkotásba belefér, akkor ezek elkészülnek.

(origo.hu)