Az V. Coop Rally alkalmából Kardeván Endre a Progresszív Magazinnak is interjút adott. Természetesen nem csupán a nagyszabású rendezvényről esett szó; az élelmiszer-termelést, -gyártást és –kereskedelmet érintő kérdésekről szintén első kézből kaphattunk tájékoztatást.

Miért tartotta fontosnak a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy idén újra a Coop Rally mellé álljon?

Dr. Fazekas Sándor miniszter úr azért vállalta el a Coop Rally fővédnökségét, mert a Coop Üzletlánc és az esemény olyan célok eléréséhez kívánnak hozzájárulni, amelyek szorosan összefüggenek Tárcánk célkitűzéseivel. Mind a kiváló minőségű, ellenőrzött és biztonságos hazai termékek népszerűsítése, mind a termelői és a vállalkozói réteg közötti hatékony kommunikáció, továbbá összefogás megteremtése kiemelt szerepet játszanak a kormányzati politikában is. Legfontosabb feladatunk a lakosság ellenőrzött, biztonságos, hagyományosan kiváló minőségű élelmiszerrel való ellátása, miközben élhető és jövőképpel rendelkező vidéket teremtünk.

A két nap során versenyzőként a minisztériumot Ön képviselte. Milyen tapasztalatokat szerzett?

A részvétel megerősítette bennem azt a felismerést, hogy a Coop Üzletlánc magyar termékek irányában tanúsított figyelme is jó példája annak a társadalmi szerepvállalásnak, amelynek révén a magyar élelmiszeripar újra és valóban az a stratégiai ágazat lehet, amelyre adottságai predesztinálják.

A rally után most térjünk át a kormányzati intézkedésekre. Milyen lépéseket tettek a magyar élelmiszerszektor helyzetének javítása érdekében?

Az elmúlt 100 napban meghoztunk több olyan kiemelt jelentőségű intézkedést, amelyekkel lépéseket tettünk a vállalkozásbarát jogszabályi környezet kialakításának, a vidék lakosságmegtartó-képességének és fejlesztésének, a mezőgazdasági foglalkoztatás egyszerűsítésének, az élelmiszerek minőségének és az élelmiszer-biztonság fokozásának irányába.

Természeten sok feladat áll még előttünk. Terveink között szerepel a mikro- és kisvállalkozók számára a regionális élelmiszer-feldolgozó központok létrehozása, a Magyar Élelmiszerkönyv kétszintűvé tétele, bizonyos termékkörök adókulcsának csökkentése.

Milyen konkrét intézkedéseket hoztak az elmúlt 100 napban?

A kormány hivatalba lépését követő egyik első intézkedésünk a kistermelői rendelet módosítása volt. Az átdolgozott jogszabály nagyobb mozgásteret biztosít a gazdáknak az élelmiszer-előállításhoz, bővíti a végezhető szolgáltatások körét, az értékesítési helyszíneket, valamint csökkenti az adminisztrációs és költségterheket. A közbeszerzési törvény módosításával pedig lehetővé tettük, hogy a kistermelői termékek akár a helyi közintézmények menzáin is megjelenjenek.

A kistermelői rendelet mellett a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés és a kétszintű élelmiszerkönyv bevezetése ugyancsak jelentős hatásúak és a szemléletformálásban is hangsúlyos szerepet játszó intézkedéseink.

Mit takar a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés?

Az Európai Unió szabályrendszere lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy az országaikba érkező élelmiszereket kockázatbecslésen alapuló módszerekkel újabb – másodlagos – ellenőrzéseknek vessék alá. A másodlagos vizsgálat bevezetésének legfontosabb eleme az importtermékekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség – ez alapján tudjuk ugyanis eldönteni, hogy mely tételek jelentenek fokozott kockázatokat. E rendszer egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő importtermékeket már ne csak az előállítás helyén, hanem akár a raktárakban vagy a hűtőházakban is ellenőrizzük. Abban is segít majd, hogy visszaszorítsuk az átcímkézéseket és az élelmiszer-hamisításokat. Az ellenőrzések azonban nemcsak a külföldi árukra vonatkoznak, a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal munkatársai megkülönböztetés nélkül, rendszeresen ellenőrzik a magyar élelmiszereket is, annak érdekében, hogy az áruházak polcaira ne kerülhessenek ki olyan termékek, amelyek nem érik el az elvárható minőségi szintet.

Hogyan zajlik egy ilyen ellenőrzés a gyakorlatban?

A rendelet kimondja, hogy az élelmiszer-vállalkozások milyen körülmények mellett, milyen típusú adatokat, milyen gyakorisággal kötelesek a hatóság részére eljuttatni. A hatóság a szolgáltatott információkat kockázatbecslés alapján értékeli, majd a kockázatosnak ítélt szállítmányokon helyszíni ellenőrzéseket végez. Ennek során a munkatársak megvizsgálják a szolgáltatott információk valóságtartalmát, a dokumentációt, s magát a szállítmányt, szükség esetén pedig mintát vesznek. A hatósági munkatársaknak és az élelmiszer-vállalkozásoknak is akklimatizálódni kell az új jogszabályi környezethez, ennek támogatására Útmutató és Tájékoztató készül.

Már említette a készülő kétszintű élelmiszerkönyvet. Erről mit kell tudni?

A Magyar Élelmiszerkönyv módosításának, a kétszintű Élelmiszerkönyv bevezetésének a célja az eddigi standard minőség mellett egy második, kiemelt minőségi szintet képviselő szabvány megfogalmazása minden termékkategória esetében. Az önkéntesen vállalt magasabb minőségi szabvány a csomagoláson feltüntethető, így a fogyasztó tisztában lehet vele, hogy valódi, az állam által is elismert értéket vásárol a pénzéért, amikor ezt a terméket választja.

Milyen további terveik vannak?

Készül a hungarikumtörvény, amely a magyar nemzeti kincsek védelmét hivatott ellátni. A védelmen túl ezen értékek felkutatása, ápolása, megőrzése és megfelelő használata a kulcsa a magyarsághoz köthető értékek fennmaradásának. Lényeges szempont tehát, hogy a hungarikumokat nem kizárólag muzeális, vitrinekbe való értékeknek gondoljuk, hanem olyan élő jelenségeknek – élelmiszerek esetében termékeknek –, amelyek a mindennapjaink részei.

Emellett dolgozunk a magyar élelmiszer jogszabályi definícióján, a kérdés egyértelmű tisztázása és a visszaélések elkerülése végett. A magyar termékekhez lojális, tudatos, egészséges értékrendű, felkészült és megalapozott döntések meghozatalára képes fogyasztók képzését hosszabb távon pedig már az általános iskolákban el kell kezdenünk, ahogyan azt más európai országok is teszik. Ennek érdekében szorgalmazzuk az élelmiszerismeret-oktatás iskolai bevezetését.

Az élelmiszer-ipari beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényről az elmúlt időszakban mintha kevesebb szó esett volna. Miként oldhatók fel az élelmiszer-termékpálya feszültségei?

A másodlagos élelmiszer-ellenőrzések bevezetése a fenti feszültségeket szintén megpróbálja enyhíteni, hiszen a jogszabály – megfelelő titoktartás mellett – a vállalkozásokat a termékek beszerzési árának közlésére is kötelezi. A cél, hogy az import termékeket ne lehessen a beszerzési ár alatt értékesíteni és az abból származó bevételkiesést a hazai termelőkkel megfizettetni. Ugyanakkor határozott véleményem, hogy ebben a kérdésben minden szereplő józan belátására is szükség van. Nem építhetünk közös jövőt úgy, hogy a közösség egyes szereplői időről-időre a kiszolgáltatottabb termékpálya-szereplők kárára érnek el kiemelkedő hasznot. Az élelmiszerláncban fontosak a stabil beszállítói kapcsolatok, amelyek gazdasági optimumot hosszú távon akkor eredményeznek, ha a verseny tisztességes formában működik és nincsenek élelmiszer-biztonsági botrányok, becsapott fogyasztók, kijátszott szerződések, az első jobb ajánlatnál széthúzó TÉSZ-ek, a költségeket sem fedező, kizsarolt átvételi árak, vagy éppen megtévesztett kereskedők.

(progressziv.hu)