Összességében 260-270 ezer hektár földhöz jutnak a gazdák, a cél, hogy az állami termőföldek haszonbérleteinek száma ezerhétszázról tízezer fölé emelkedjen – mondta Bitay Márton szakállamtitkár.

A kormányváltás előtt hatszázan béreltek hatszázezer hektár állami termőterületet – emlékeztetett Bitay Márton államtitkár. Összességében 260-270 ezer hektár földet juttat az állam a gazdákhoz, a kormányzati ciklus végére arányaiban hússzor annyian bérelnek majd termőterületeket, mint az MSZP-kormányok idején – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Bitay Márton. A Vidékfejlesztési Minisztérium új államtitkára leszögezte, az év végére sikeresen lezárják a haszonbérleti pályázatokat.

– A Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkárának nevezték ki, ugyanakkor a földügyek felett miniszteri biztos is őrködik, Szabó Csaba személyében. Miért kellett két pillérre támasztani a szakterületet?

– Nem erről van szó. A helyzet az, amikor a kormány elhatározta, hogy meghirdeti a Földet a gazdáknak programot, világossá vált, hogy ez olyan kiemelt terület lesz, és az eddigiekhez képest olyan többletfeladatot jelent, amelynek felügyeletét szükséges államtitkári szintre emelni. Amíg a kormányváltást követően elindult program, még hatvankétezer hektárról szólt, most pedig további kétszázezer hektár kerül pályázat útján a gazdákhoz. Szabó Csaba nem a földügyekkel foglalkozik majd. Az ő feladata eredendően is az volt, hogy segítse a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, az NFA átalakulását, felkutassa azokat a területeket, amelyekről az állam nem is tudta, hogy az övé, és azt sem tudta, kik is használják valójában ezeket. Szabó Csaba aktívan részt vett abban, hogy kiírják és meghirdessék az első, hatvankétezer hektárra vonatkozó haszonbérleti pályázatot, majd ugyancsak részt vett a további kétszázezer hektár megpályáztatásában is. A miniszteri biztos erre vállalkozott, s ezt a feladatát kiválóan ellátta.

– Az átalakítás és az állami földek feltérképezése megvalósult, új fejezet nyílt a földügyekben. Mi az ön vállalása, feladata a következő lépcsőfokon?

– Valóban egy szinttel feljebb léptünk. Túl vagyunk a rendrakáson, a felkutatáson és a meghirdetésen, s most jön a második nagy lépés, hogy a rendelkezésre álló és jelenleg haszonbérbe adható 260-270 ezer hektár a magyar gazdákhoz kerüljön. Célkitűzésünk, hogy az állami termőföldek haszonbérleteinek jelenlegi ezerhétszáz nyertesétől a ciklus végére tízezer fölé menjünk. Ez a feladatom, s reményeim szerint óriási siker lesz, ha megvalósul. Ez gyökeres változást jelent majd a magyarországi földhasználatban. 2010 előtt, tehát az előző kormányzati ciklus végén hatszázan bérelték a hatszázezer hektárra rúgó állami termőterületet. Ez átlagosan ezer hektár bérlőnként! Mi fele ekkora területen szeretnénk hússzor több helyi gazdának lehetőséget adni.

– Hogyan lehet kétszázezer hektárnyi állami terület haszonbérleti pályázatait lezárni a ciklus végére, tehát tizenkét hónap alatt, ha két év alatt nem sikerült lezárni a hatvankétezer hektárra vonatkozó kiírást?

– Eddig azért volt lassúbb, körülményesebb a pályáztatás és az eredményhirdetés, mert rengeteg időt vett igénybe a rendszer kialakítása. A fenntartás, a működtetés már nem ennyire időigényes. Le kell zárni rendben, rendesen és idejében pályázatokat, s ez nem lehetetlen küldetés, az év végére szeretnénk befejezni.

– Örökzöld slágere az ellenzéknek a „fideszes földmutyi” című vád napirenden tartása. A kétszázezer hektár újabb muníciót szolgáltat majd a vádaskodóknak. Felkészült arra, hogy be kell sétálnia a golyózáporba?

– Szeretem a kihívásokat. Át kell törnünk azt a kommunikációs küszöböt, amely arról szól, hogy melyik gazda nyert és melyik nem. Az eddigi pályáztatási rendszer alapján is gazdák nyertek. Lehet politikai vitát generálni abból, hogy egyes véleményformálók szerint inkább ennek a gazdának kellett volna nyernie, és nem a másiknak, de azt a tényt, hogy termelők nyernek, senki nem vitathatja. El kell érnünk, hogy a társadalomban tudatosuljon, politikai és nem agrárszakmai vitáról van szó. Az én feladatom, hogy az állami földek a gazdákhoz kerüljenek, és a termőterületek a gazdákhoz is kerülnek majd. Viták ettől függetlenül mindig lesznek.

– A 2017. március 31-én lejáró haszonbérletek túlnyomó többségén a nagy gazdaságok nyerészkednek. A kormány úgy döntött, az agrárközéposztálynak, családi gazdaságoknak adja az eddig nagy gazdaságok által bérelt területeket. Utóbbiak azonban képtelenségnek tartják, hogy a kicsik is ugyanannyi állatot tenyésszenek, mint ők, és ugyanolyan adóterhelést viseljenek. Készült arról kalkuláció, hogy miként változik majd az új birtokpolitikai irányelvek megvalósítása után az agrár-GDP és az exportvolumen?

– A kabinet deklarálta, hogy a termőterületek nyolcvan százalékán az agrárközéposztályt, a családi, kis- és közepes gazdaságokat kívánja előnyben részesíteni, míg húsz százalékban tudjuk elképzelni a nagybirtokok részarányát. Ez az arány jelenleg ötven-ötven százalék. Óriási eredményt érünk el, ha ezt a kormányzati célkitűzést sikerül megvalósítanunk. Mert hisszük, hogy a családi gazdaságok nagyon sok adóbevételt tudnak majd generálni, és még több munkát adnak. Kifejezett szempont a vidék megtartó ereje, országunk élelmiszer-ellátása mind mennyiségben, mind minőségben. Óriási gondot az jelentene, ha a nyolcvan-húsz százalék arányt egyik napról a másikra kívánnánk elérni, amikor még az új rendszerek nem tudnák pótolni a kieső régieket.

– Hétfőn dönt az Országgyűlés az új földtörvényről. Külföldiek zsebkendőnyi területeket sem szerezhetnek majd Magyarországon?

– Ezeréves vita végére tesz pontot a földtörvény. A legfontosabb üzenete, hogy a magyar föld a helyben lakó gazdákat illeti. Kikerül a biznisz, a spekuláció világából, és kizárólag a termelés világában marad. Ilyen mértékű átalakítás még nem volt. A tagállami állampolgárokat jogilag nem zárhattuk ki a földszerzésből, de a törvény 37 oldalon át taglalja, hogy az uniós állampolgároknak milyen feltételeknek kell megfelelniük. Ez olyan akadálypálya, amelyet egykönnyen nem lehet teljesíteni. A helyi földbizottságokat kell meggyőznie annak, aki hazánkban földet kíván vásárolni. Ezt követően hatósági eljárás alá kerül a tulajdonszerzési igény. Alapvetően azonban a helyben lakók hozzájárulása szükséges a föld megszerzéséhez. Ennél demokratikusabb rendszert nem tudok elképzelni. A földtörvény az unió jogi és alkotmányos követelményeit is kiállja, miközben nemzeti értékű.

– Ángyán József nyomatékosította, kilép a Fidesz-frakcióból, ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el a földtörvényt. Ön szerint távozik?

- Az új földtörvény Magyarország és a magyar gazdák érdekeit szolgálja, az anyaföld védelméről szól. A professzor döntése lesz esetleges távozása a frakcióból, és ő bizonyára pontosan tudja, mit miért csinál.

(Magyar Hírlap, Szerző: Szarvas Szilveszter, 2013. június 8.)