Lezárult a Földet a gazdáknak program, a kistermelők, a családi gazdaságok jutottak földterülethez – mondta Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Hatezer eredményes pályázatot hirdettek meg, 221 ezer hektárt adtak bérbe, így tízszer többen művelnek állami földet most, mint a szocialista kormányok idején. Ezzel nem a nagyüzemeket akarták hátrányba hozni – ez a mennyiség mindössze négy százaléka a magyar termőföldnek –, a nemzeti érdek szempontjából az a helyes, ha a kedvezményes bérleti díjért adott állami földeken a családi gazdaságok kerülnek túlsúlyba. A földprogrammal kapcsolatban megjegyezte, érdekes hasonlóság mutatkozik a Gyurcsány-koalíció támadásai és a külföldről érkező rohamok között. Elmondta, a földtörvénynek köszönhetően a magyar termőföld biztonságban van.
Sikeres a héten lezárult Földet a gazdáknak program: a gazdák örülnek, a baloldali összefogás viszont támad. Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára a lapunknak adott interjúban közölte: megvalósultak a célok, a kistermelők, családi gazdaságok jutottak állami földterülethez. A földtörvénynek köszönhetően a magyar termőföld biztonságban van, hazai gazdák művelik. A zsebszerződések elleni küzdelem jogszabályi háttere elkészült.
– Lezárult a Földet a gazdáknak program, Magyarország eddigi legnagyobb agrárprogramja. Megvalósultak-e azok a célok, amelyeket a tervezéskor határoztak meg?
– Azt szerettük volna, hogy a cégek és a nagyüzemek aránya csökkenjen Magyarországon, ezzel egy időben pedig növekedésnek induljon a családi gazdaságok száma az agráriumban. Ez volt az elsődleges cél, ezt szolgálta a Földet a gazdáknak program. Tudjuk, hogy egy hosszú folyamat elején állunk, hiszen mindez nem megy egyik napról a másikra. Mindenesetre ez egy komoly „első” lépés. Ezen a pályázaton nyolcvankét százalékban természetes személyek nyertek, a társas vállalkozásoknak mindösszesen tizennyolc százalék jutott. Alapvető cél, hogy a helyben lakó gazdák jussanak ezekhez az állami földterületekhez. Úgy látom, ez teljesült, amit a nyertesek aránya is mutat, a végső számokon is ez látható. Ebből az következik, hogy ennek a programnak nem a cégek a nyertesei. Összesen hatezer eredményes pályázatot hirdettünk meg, tízszer többen művelnek állami földet most, mint a szocialista kormányok idején.
– Sok a támadás, azok a nagyüzemek, amelyek eddig állami földet műveltek, lemondanak róla?
– Több irányból támadnak minket. Nem az a cél, hogy a nagyüzemeket tönkretegyük, hanem az, hogy a kedvezményesen bérelhető állami földeket ne a tőkeerős cégeknek, hanem a családi gazdáknak adjuk. A 221 ezer hektár mindössze négy százaléka a magyar termőföldnek, ennek a területnek a művelésére lehetett most pályázni. A nemzeti érdek szempontjából az a helyes, ha a családi gazdaságok kerülnek túlsúlyba. Vagyis a kedvezményes bérleti díjért adott állami földekkel ne a nagyüzemek, hanem a családi termelők gazdálkodjanak.
– Hogyan viszonyultak mindehhez a nagyüzemi társaságok?
– Nem örülnek a mamutbirtokosok annak, hogy kevesen nyertek, viszont a támadások másik iránya sokkal lényegesebb. Érdekes szimbiózis mutatkozik a Gyurcsány-koalíció támadásai és a külföldről érkezett támadások között. Mindkettő a nagyüzemi érdekeket védi, és mindkettő Brüsszelben akar feljelenteni minket. Jól kitapintható: egyesek mindent megtesznek azért, hogy a nagyüzemek kerüljenek túlsúlyba. Ezt támasztja alá a Demokratikus Koalíció programja: szó szerint azt találjuk benne, hogy szeretnének lehetőséget biztosítani arra, hogy újra a nagyüzemek kerüljenek pozícióba, a tőkés társaságok, kft.-k vásárolhassanak termőföldet Magyarországon. Gondoljunk bele, van egy kft., amelynek van több száz hektár termőföldje, majd holnap eladja a céget egy befektetőnek a világ másik végéről, és máris eltűnt a magyar föld. A magyar termőföldet jogi személyekbe burkolva ki akarják játszani külföldieknek, és a családi gazdaságok rovására a nagyüzemi művelést akarják támogatni, ebből nem kérnek a magyar emberek, ezt 2010-ben, a választásokon már egyértelműen eldöntötték. Ez a támadások legfőbb iránya, a csatazaj, ami hallható, a politikusoktól jön, nem a gazdáktól.
– Mit tehetnek azok az osztrák gazdák, akik májustól elvesztik magyarországi földjeiket? Megvédi a magyar termőföldet a földtörvény?
– Azt javasolom, senki ne haragudjon az osztrák gazdákra. Nekik az az érdekük, hogy amit megpróbáltak megszerezni, ne veszítsék el. Mi viszont azt kérjük: ők se haragudjanak ránk, amiért mi mindent megteszünk a kiskapuk bezárása érdekében. Ausztriában sem jellemző, hogy magyar gazdák művelik az osztrák földeket. Aki ebben kételkedik, próbáljon meg legalább fél hektár földet vásárolni Ausztriában, kíváncsi vagyok, sikerrel jár-e. De a lényeg mégiscsak az, hogy a befektetők, spekulánsok eltűnjenek a magyar földpiacról.
– Megvédi a földtörvény a termőföldet? Biztosítja, hogy a föld a magyar családoknál maradjon?
– Úgy gondolom, mind az alkotmányosság kereteit, mind a brüsszeli bürokraták támadásait ki fogja állni az új földtörvény. Sok paragrafust vettünk át a francia és dán földtörvények végleges szövegéből. A Jobbik folyamatosan ökölszabályokat szeretett volna elfogadni, mi ehelyett az ész szabályaira építettünk. Több ezermilliárd forint uniós forrást nem lehet kockáztatni. Olyan törvényt kellett elfogadni, amely tökéletesen megvédi a magyar termőföldet, és Brüsszelben is megállja a helyét. Úgy gondolom, az első fele sikerült, tökéletesen megvédi a magyar földet. Ha nem így lenne, akkor miért jelentenek fel minket lépten-nyomon a külföldi államok az EU-ban? Nyilván azért, mert tudják, bezárulnak a kiskapuk, és ők kiszorulnak.
– Milyen lehetőségük van azoknak a gazdáknak, akik ebben a programban nem jutottak állami földterülethez, de régen ezeken gazdálkodtak?
– Nagyon fontos, hogy az állam mindösszesen tíz százalékát birtokolja a teljes hazai mezőgazdasági besorolású termőföldnek. Ennek a tíz százaléknak kevesebb mint a feléről szólt a program. Tehát a többi kilencven százalékon bárki bármit bérelhet, művelhet, amit a jogszabályok engednek. Jelenleg 55 ezer hektár vár újbóli kiírásra. Azért mondom, hogy újra, mert ezeket is kiírtuk már, de érvényes pályázatok hiányában most meg kell ismételnünk. A programot mindenesetre erre a ciklusra befejeztük, ezeknek a kiírásoknak az eredményei már a következő parlamenti ciklusban jelennek meg.
– Minden eszköz rendelkezésre áll a zsebszerződések felszámolásához? Teljesen elkészült a jogszabályi háttér?
– Véleményem szerint jelenleg minden jogszabály-alkotási feladatot lezártunk. Ezek a szabályok lépcsőzetes formában egymásra épülnek, és képesek megvédeni a magyar érdekeket. A földtörvény, a büntető törvénykönyv módosítása – amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntet minden zsebszerződéssel kapcsolatos próbálkozást – és a kifejezetten zsebszerződések elleni küzdelemről szóló jogszabályok mind-mind arra hivatottak, hogy bebiztosítsák a gazdák érdekeit. Először a zsebszerződésekkel próbálkoztak, mostanra hosszú távú haszonbérletet kötnek, de volt időszak, amikor a haszonélvezettel próbáltak földhöz jutni. A kiskapukat becsuktuk, úgy gondolom, jelenleg a kör bezárult. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy aki a hatályos magyar jogszabályok kijátszásával akart földet venni, az hoppon marad.
– Várható-e a közeljövőben a Földet a gazdáknak programhoz hasonló agrárprogram?
– Ilyen mértékű földprogram indítása egyelőre nem valószínű. A szocialisták ugyanis az összes többi földet hosszú távú szerződésekkel kötötték le. Pályáztatás nélkül 2009-ben és 2010 elején, az országgyűlési választások előtt 45 ezer hektárra hosszabbítottak gyorsan szerződést 2029-ig. Minden évben 5-10 ezer hektár nagyságrendű területre lehet majd pályázni, de a Földet a gazdáknak programhoz hasonló volumenű program nem várható a közeljövőben.
(Magyar Hírlap, szerző: Nagy Kristóf 2014.02.08.)
