2012. január 1-től új, kétpilléres kockázatkezelési rendszer állhat a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők rendelkezésére. Az új rendszernek köszönhetően a termelők a jelenleginél jóval szélesebb körű védettséget élvezhetnek a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben.
A Kormány elfogadta a mezőgazdasági termelést érintő időjárási- és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényről készített előterjesztést. A jogszabályt a vidékfejlesztési tárca hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti.
Hazánk számára fontos kitörési pont a mezőgazdaság. Az utóbbi években bekövetkezett természeti katasztrófák, rendkívüli időjárási jelenségek nagy károkat okoztak a magyar mezőgazdasági termelőknek. A károkat sem a meglévő kárenyhítési rendszer, sem a drága üzleti biztosítás nem tudta megfelelően kezelni. A veszteségeket a gazdálkodók kénytelenek voltak évről-évre maguk előtt görgetni, ami veszélyeztette működőképességük megőrzését.
Az agrárkárok kezelésére a Vidékfejlesztési Minisztérium új rendszer bevezetését javasolja. Olyan hatékony, lehetőleg minden termelőt elérő kockázatkezelési rendszerre van szükség, ami a veszteségekkel arányos kompenzációt tud nyújtani a bajba jutott termelőknek.
A Kormány fontosnak tartja, hogy a rendszer átalakítása növelje a gazdálkodók öngondoskodási hajlandóságát, és ösztönözze a hazai biztosítótársaságokat az agrárbiztosítási piac fejlesztésére.
A tervek szerint az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támogatást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt.
A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet. A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha.
A termelői befizetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti.
Az új - öngondoskodásra ösztönző - rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 %-ra biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 %-ra számíthatnak.
Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, ezzel nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak.
Az előzetes számítások szerint az új kárenyhítési rendszerben a termelői befizetések nagysága elérheti a 4,-4,1 milliárd forintot, a tervezett költségvetési hozzájárulással együtt így évenként 8-8,2 milliárd forint fordítható az alapkezelőből kárenyhítésre.
Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. Újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni.
A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós- és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
Az I. és a II. pillér szorosan összefügg, és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben, mivel egy károsult gazdálkodó mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
A kárenyhítő juttatásokat a termelők március 31-ig megkapják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. Tekintettel arra, hogy a rendszer állami támogatást tartalmaz, ezért az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésébe a tárca bevonta a Magyar Biztosítók Szövetségét, a Magyar Agrárkamarát, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a HANGYA-t, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, az Országos Erdészeti Egyesületet, valamint a Fiatal Gazdák Szövetségét (AGRYA).
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
