Nyitott kapukat dönget Gőgös Zoltán, amikor 40 százalékos kárenyhítést emleget, hiszen a magyar termelők az Európai Unió keretein belül adható legmagasabb kárenyhítésben részesülhettek tavaly, a rendkívüli aszály idején.
A 2012. január elsejétől érvényes új kockázatkezelési rendszer sikerét az adatok egyértelműen megerősítik, hiszen a kárenyhítésben részt vevő termelők száma több mint a háromszorosára emelkedett (27 828-ról 74 071- re nőtt), és a rendszerhez csatlakozott mezőgazdasági terület is lényegesen nőtt. A kárenyhítési alapban a termelői és a költségvetési befizetésekből rendelkezésre álló pénzösszeg 2011-hez képest megkétszereződött.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ennek eredményeképpen teljesen ki tudta fizetni a rendkívüli aszály idején a gazdák által tavaly igényelt kárenyhítő juttatás agrárkár-megállapító szerv által ellenőrzött, és jogosnak ítélt összegét. Az így kifizetett mintegy 7,4 milliárd forint az uniós szabályokban rögzített legmagasabb mértékben, vagyis a biztosítással rendelkező termelőknél 80 százalékban, a biztosítással nem rendelkező termelőknél pedig 40 százalékban kompenzálta az üzemi szinten mért hozamérték-csökkenést. Az átlagos kifizetés tehát lényegesen magasabb volt, mint az MSZP által követelt kárenyhítési mérték.
A politikus kérése szakmailag megalapozatlan, ugyanis az MSZP-s képviselők által is megszavazott új kockázatkezelési törvénynek köszönhetően a 2013-as kárenyhítési évben már 9 milliárd forint áll rendelkezésre a termelők igényeinek kiszolgálására, amely a rendszer folyamatos bővülésének köszönhetően a tavalyinál még szélesebb termelői körnek nyújt védelmet. A magyar gazdálkodók tehát mindenképpen számíthatnak az Európai Unió keretein belül az állami forrásokra. A gazdák termelési kockázatainak csökkentése mellett a VM minden segítséget megad a termelőknek az ár- és belvízkárok okozta hatások mérsékléséhez.
Az új gazdabarát kockázatkezelési törvény 2011-es megalkotásával a Kormány célja, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat megossza a termelő, a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló, a gazdálkodóval kötött mezőgazdasági biztosítás esetén a biztosító, a földterület bérbe-, illetve haszonbérbe adója és az állam között.
A kockázatkezelési rendszer második pillérét képező biztosítási díjtámogatásban, a rendszer bevezetésének első évében 1896 termelő részesül 880 millió forint összegben 65 százalékos díjtámogatásban. A 2012-es év tapasztalatai alapján a továbbfejlesztett támogatási konstrukcióra az idén 10,67 millió euró támogatási forrás biztosított.
Ezúton is felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy az egységes kérelem benyújtásával egyidőben azok is önként csatlakozhatnak a kárenyhítési rendszerhez, akik a kötelező tagságra vonatkozó területnagyságot nem érik el. Ugyancsak fontos, hogy a maximális kárenyhítés érdekében a termelők legalább egy jellemző természeti kár ellen kössenek biztosítást a várható hozamértékük legalább felére.
A Kormány a jelenlegi nehéz helyzetben minden tőle telhető intézkedést megtesz a károk megelőzése, és ahol ez nem lehetséges, enyhítése érdekében. A jelenlegi kárenyhítési intézkedések az előző kormányzati ciklusban tapasztaltakhoz képest lényegesen eredményesebben segítik a gazdákat, ezért érthetetlen, hogy a tények ellenére egyes politikusok a termelők nehéz helyzetét vélt politikai előnyök megszerzésére kívánják felhasználni.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
