Eredményesen zárult a zsírsertésekről, köztük a mangalicákról rendezett nemzetközi tudományos tanácskozás, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézménye, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) rendezett Herceghalomban.
A hazai sertéságazatot minden eszközzel támogatja a vidékfejlesztési tárca – mondta előadásában Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár. Hozzátette, hogy a világ zsírsertési között a mangalica előkelő helyet foglal el és ezt bizonyítja, hogy lassan világhírnévre tesz szert. Az államtitkár tájékoztatta a résztvevőket, hogy külföldi látogatásain nagy érdeklődés mutatkozik az ősi magyar fajta iránt. Véleménye szerint az exportlehetőségek növekedhetnek ezen a területen, van igény és kereslet a magyar mangalicára külföldön.
A világ különböző tájain tartott illetve tenyésztett zsírsertések - köztük a mangalica-, olyan ősi és különleges sertésfajták, amelyeknek a múltban különleges jelentőségük volt. Tenyésztésük az 1960-as,’70-es évektől háttérbe szorult a modernkori (intenzív) fajtákkal szemben. Napjainkban viszont újra megjelent az igény a magas minőségű tőkehús és feldolgozott termékek iránt, ami ismét a zsírsertések felé fordítja a kutatók egy részének figyelmét.
A Herceghalomban rendezett konferencia célja az volt, hogy a tudományos eredmények átadásával növekedjen a kiemelkedő nemzeti, genetikai és piaci értékeket hordozó zsírsertés-fajták tenyésztésének és mindennapos élelmiszeripari felhasználásának mértéke.
Közel 50 tudós, valamint tenyésztők, kereskedők és feldolgozók vettek részt a tanácskozáson. A magyar szakembereken kívül osztrák, német, lengyel, spanyol, litván, japán, dél-afrikai molekuláris genetikusok, szaporodás-biológusok, tenyésztők és génmegőrzési kutatók osztották meg szakmai tapasztalataikat egymással.
A tanácskozást szervező Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet elsősorban a magyar mangalicához fűződő sikertörténet miatt rendezte meg a konferenciát.
Az ősi fajták közül Magyarországon mangalica sertések élnek. A 90-es években létszámuk néhány száz példányra apadt, mára országosan 8-9 ezres populációt tartanak nyilván. Ennek a fajtának a húsminősége és az íze jobb, vitamin- és ásványi-anyag tartalma pedig magasabb a hagyományos hússertésekénél. Nem véletlen, hogy az élő mangalicákért és a húsából készült élelmiszerekért az utóbbi időben világszerte megnőtt a kereslet.
Dr. Rátky József, az ÁTK igazgatója a konferenciát értékelve elmondta, hogy voltak szakemberek, akik egyes zsírsertés fajták veszélyeztetettségére hívták fel a figyelmet, mások a populációk növekedéséről számoltak be. Teljes volt a résztvevők között az egyetértés a tiszta vérű génmegőrzés fontosságáról, tehát hogy a tenyészállományok ne keveredjenek más fajtákkal. A szakemberek hangsúlyozták a végtermékek – akár tőkehúsok, akár feldolgozott termékek – piaci hasznosításának fontosságát is.
Teljes szekciót szenteltek a mangalica sertés minőségbiztosítását segítő „Mangfood” projekt eddigi eredményeinek. A program lényege annak kidolgozása, hogy molekuláris biológiai módszerekkel biztosítani lehessen a termékek nyomon követhetőségét.
A herceghalmi konferencia a közös kutatásokhoz is megteremtette az alapokat. Az elhangzó új tudományos ismeretek pedig hozzájárulnak a zsírsertések, köztük az ősi magyar fajta létszámának további emelkedéséhez és a termelők piaci lehetőségeinek növekedéséhez.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
