Reagálva Gőgös Zoltán közleményére fontos hangsúlyozni, hogy a 2010 és 2013 között megszűnt egyéni gazdaságok 89 százaléka használt egy hektárnál kisebb területet. Nyilvánvaló, hogy ekkora terület nem képes eltartani egy családot, hanem csak főállás mellett, nagyrészt saját fogyasztásra termelő gazdaságokról van szó. Ezért nem szabad az egyéni gazdálkodók számát a mezőgazdaságból élők számának tekinteni, és annak változásából következtetéseket levonni a mezőgazdasági foglalkoztatásra.

Összességében egy természetes folyamat, hogy az idős, sokszor egyedülálló, szakképesítéssel nem rendelkező termelők, akik nagy része csak jövedelmének kiegészítése céljából foglalkozott mezőgazdasággal, felhagy a gazdálkodással. Ennek hatására a mezőgazdasági birtokszerkezet eltolódik a valamivel nagyobb méretű, kis-közepes gazdaságok irányába, amely a gazdálkodó család számára fő tevékenységként megélhetést nyújt. Nem véletlen, hogy 2010 óta az elsősorban értékesítésre termelők száma 55 ezerrel emelkedett és nőtt a szakképzettséggel rendelkezők száma is. Ez a folyamat illeszkedik a Kormány agrár- és földbirtok politikájába és nem lehet véletlen, hogy elkerülte Gőgös Zoltán figyelmét.

Következésképpen az egyéni gazdaságok számának csökkenése semmiképpen nem takar kedvezőtlen folyamatokat a mezőgazdaságban és nem jelenti azt, hogy kevesebb embernek jelentene megélhetést a mezőgazdaság.

Tényszerű adat az is, hogy a Kormány programjával összhangban az egyéni gazdaságok által használt mezőgazdasági terület 15 ezer hektárral nőtt 2010 és 2013 között, melyen tovább fog emelni a Földet a gazdáknak program.

A második Orbán-kabinet tette a legtöbbet azért, hogy minél többen a mezőgazdaságban dolgozhassanak. A vidéki emberek nagy részének egyetlen megélhetési lehetősége, ha földműveléssel vagy állattartással foglalkoznak. A Kormány célja, hogy olyan családok is a mezőgazdaságból tudjanak megélni, akiknek esélyük sem volt erre a szocialista kormányzat idején.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)