A Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásai nem vethetőek össze a kohéziós alapok forrásaival, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Gazdálkodás Baráti Köre és a Gazdálkodás című lap közös rendezvényén az Agrárgazdasági Kutató Intézetben. Közlemény.

Az állattenyésztési ágazat helyzetét jelentősen befolyásolja a húsfogyasztási szokások változása, a takarmányok világpiaci árának alakulása, a Közös Agrárpolitika változásai, az energiapolitika (bioüzemanyagok) hatása, valamint a környezetvédelmi és állategészségügyi szabályozás változása.

>Az állattenyésztési támogatások a Közös Agrárpolitika „mostohagyermekei”, de a magyar kormány igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy az ágazat számára a lehető legmagasabb szinten biztosítsa a forrásokat, hangsúlyozta Czerván György.

Az államtitkár hozzátette: a nemzeti támogatások jelentős része az állattartókat segíti. A 2012-ben indított Kérődző Szerkezetátalakítási Program a kifutó top up támogatásokat ellentételezi. A tárca folytatja a 2010-ben indított különleges tejtámogatást, amelynek első két évét az Európai Unió, a további három éves periódust a magyar költségvetésből finanszírozza a VM.

Czerván György kiemelte: a KAP 2014 utáni költségvetési ciklusából a magyar kormány differenciált állattenyésztési támogatásokat szeretne biztosítani a gazdáknak. Az elsősorban az állattartókat segítő termeléshez kötött támogatásokat legalább 10 százalékos mértékben szeretné a VM folytatni a következő hétéves költségvetési keretből.

Az aszály miatt kialakult takarmánypiaci helyzetre való tekintettel Magyarország több tagállammal egyetértésben szorgalmazza az Európai Bizottságnál, hogy a sertés- és a baromfitartók is részesülhessenek a jövőben az európai uniós forrásokból a kérődző állatokat tartó gazdák mellett.

Az államtitkár külön köszönetet mondott az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársainak, akik szakmai anyagaikkal rendkívüli mértékben segítik a brüsszeli tárgyalásokon résztvevő magyar delegációkat.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)