Megtartotta alakuló ülését a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság. A 16 tagú bizottság a jövőben hetente ülésezik és 180 napon belül jelentést készít a következő kérdésekről:

• a cukoripar privatizációja során milyen mulasztások történtek, milyen privatizációs döntések, megállapodások születtek, azokhoz kapcsolódóan az új tulajdonosok felé milyen kikötések kapcsolódtak, betartották-e azokat,
• ki, mikor, és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását,
• milyen jogszabályi felhatalmazás, irányelvek és szakmai szempontok alapján születtek döntések a cukoripari privatizáció folyamatáról,
• a koncepcióalkotásban, pályázati és döntéshozatali folyamatban mely állami és kormányzati szervek voltak érintettek (előkészítés, döntés, ellenőrzés),
• milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi ciklusok – különös tekintettel a szocialista–szabad demokrata koalíciók – kormányzatát, mennyiben szolgálta a privatizáció a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait,
• az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok valós piaci értékéhez,
• milyen okra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek,
• az Európai Unió 2004. évi csatlakozásunkkor hatályban lévő cukorrendtartása, majd az azt követő többlépcsős reform előkészítési és döntési folyamatában milyen álláspontot képviselt Magyarország? A 2004-től hivatalban lévő miniszterelnökökhöz és szaktárcavezetőkhöz milyen döntések, milyen általuk képviselt magyar álláspont, adminisztratív intézkedések köthetők, amelyek lehetővé tették a jelenlegi helyzet kialakulását,
• az intézkedések milyen hatással voltak, vannak a hazai cukorrépa-termesztésre, a cukorpiaci helyzetre és az árakra, a szakágazati foglalkoztatásra, továbbá a kapcsolódó műszaki fejlesztésre és kutatásra?

Az országgyűlés júniusban 302 igen szavazattal 46 ellenében fogadta el a Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László országgyűlési képviselők javaslatát a Bizottság felállításáról.

Mint ismeretes hazánkban a rendszerváltozás idején még 12 cukorgyár működött. A privatizáció során az üzemek külföldi tulajdonba kerültek, majd az EU 2006-os reformjával visszaszorította a cukorgyárak termelését. Mára mindössze egy, külföldi tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol csupán a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő. A szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kiharcolt - 402 ezer tonnás – magyar cukorkvóta 75 százalékát visszaadtuk Brüsszelnek. Az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)