Az Európai Unió illetékes szervei elfogadták Magyarország kérelmét a németországi hasmenésjárvány miatt szükségessé vált terméskivonás uniós kompenzálására – jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára Brüsszelben, az agrártanács ülése után.

Magyarország összesen 4849 tonna paprika, uborka, paradicsom és saláta után jelentett be kártérítési igényt mintegy 1,5 millió euró értékben. A találkozón a magyar delegáció támogatta azt a javaslatot, hogy amennyiben a tagállamok összes támogatási igénye meghaladja a 210 millió eurót, akkor az Európai Bizottság emelje meg a korábban meghatározott pénzügyi keretösszeget, és ne úgynevezett visszaosztási rátát alkalmazzon.

Czerván György elmondta: négy tagországnál még további egyeztetésre és ellenőrzésekre van szükség a bejelentett igényekkel kapcsolatban, ezért nem lehet tudni, hogy elegendő lesz-e a rendelkezésre álló keretösszeg.

Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos az ülésen beszámolt arról, hogy a piaci helyzet az elmúlt hetekben tovább javult. Az uborka és a paprika ára júliusban már elérte az előző három év akkor jegyzett átlagát, a paradicsomnál és a salátánál is csak az időjárás alakulása miatt maradtak el attól. Helyreállt lényegében az értékesített mennyiség szintje is.

Az Európai Bizottság a napokban kampányt indít a zöldségek népszerűsítésére a tagállamokban, erre a célra 15 millió eurót különítettek el. Czerván György emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság nemrégiben konzultációt indított az európai mezőgazdasági termékekről kialakított kép javítása, az uniós élelmiszerek népszerűsítése érdekében. Magyarország egyetért azzal a megközelítéssel, hogy elsősorban az európai termékek minőségét kell hangsúlyozni - emelte ki. Mint mondta, a magyar álláspont kiemelt figyelmet szeretne szentelni a helyi piacoknak, a helyi termékek promóciójának.

Czerván György arról is beszélt, hogy Magyarország támogatja a jelenleg soros Lengyelország elnökségi programját, amelyet az államtitkár ambiciózusnak minősített. A találkozón több felszólaló még visszatérően méltatta a "magyar félévben" végzett munkát. Az elnöklő Marek Sawicki például reményét fejezte ki, hogy a lengyel elnökség hasonlóképpen eredményes lesz.

A magyar államtitkár megjegyezte, hogy a lengyel program sok elemében elődjére épül. A program igyekszik tovább erősíteni a közös agrárpolitikát (KAP), ez viszont egyaránt szolgálja a közösség és a tagállamok érdekeit, illetve hozzájárul az agrár- és halászati ágazatok fenntartható fejlődéséhez és jövedelembiztonságának erősítéséhez - fogalmazott Czerván György.

A miniszteri találkozón első eszmecserét folytattak a közös uniós halászati politika reformjára vonatkozó bizottsági javaslatról. Magyarország számára nagyon fontos, hogy az új tervezet nagyobb szerepet szánna az édesvízi haltermelésnek is, amelyet elkülönítve kezelne. A tervek indokolttá teszik a Magyarországra jellemző halgazdálkodási technológiák fenntartását, fejlesztését, népszerűsítését, egyúttal a további innovációs törekvések elősegítését. Az akvakultúra fejlesztésével növekedhet a belső piacra való termelés az Európai Unióban. Kedvező adottságainak köszönhetően a magyar ágazat is hozzá tud ehhez járulni az édesvízi haltermelés területén.

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)