Magyarországnak 1,9 milliárd euróval jut több forrás 2014-2020 között az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) költségvetéséből, mint 2007-2013 között - közölte Czerván György szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára emlékeztetett: a Horvátországgal kibővült unió költségvetése 2014-2020 közötti időszabra 3,5 százalékkal, a KAP pénzügyi kerete pedig ennél is nagyobb mértékben 11 százalékkal csökkent az előző, 2007-2013 közötti időszakhoz képest.
Czerván György aláhúzta: Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből ugyanakkor 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedett. Így az ország éves közvetlen támogatási kerete 1,27 milliárd euró lesz. Mindez azt jelenti a gazdálkodók számára, hogy a közvetlen kifizetések szintjét Magyarországnak sikerült nagyságrendileg megőriznie.
Az államtitkár utalt arra: 2014-2020 között az új KAP rendszerének keretében a tagállamoknak jóval nagyobb mozgástere nyílik az agrárpolitikai intézkedéseik megválasztására, amely növeli e téren a szabadságot, és rugalmasságot tesz lehetővé az intézkedések kialakítása során.
Czerván György jelezte: a KAP keretében működő közvetlen támogatások új rendszerét érintő több stratégiai döntés meghozatala is szükséges, mivel - az idei átmeneti évet követően - 2015-től bevezetésre kerülő új KAP-modell kötelező és önkéntesen alkalmazandó elemeket egyaránt tartalmaz.
Ezért a kormány a legfontosabb kérdéseket megtárgyalta és kialakította álláspontját. E szerint megállapította, hogy a KAP-reformról szóló megegyezés lehetővé teszi, hogy Magyarország 2021-ig tovább alkalmazza az egyszerűsített területalapú támogatások (SAPS) rendszerét. Azaz a kormány szükségesnek ítéli a SAPS 2021-ig történő fenntartását, mivel ez a gazdálkodók által alapjaiban ismert, jól bejáratott és működőképes rendszer.
Czerván György utalt arra, hogy a szakértők úgy számolnak, hogy a SAPS további alkalmazása nyomán a gazdálkodók hektáronként évente 214 euróhoz juthatnak. Ez a támogatás 2013-ban 230 euró volt, míg az idén várhatóan 227 euró lesz hektáronként.
A kormány határozott arról is, hogy az alaptámogatást csökkentő úgynevezett redisztribúciót Magyarországon nem alkalmazzák, mivel az jelentősen csökkentené az alaptámogatás fajlagos értékét. Alkalmazni fogják ugyanakkor a degrasszivitás elvét, ami azt jelenti, hogy 150 ezer euró felett legalább az alaptámogatás 5 százalékát el kell vonni. Ezt a kormány a nemzetgazdasági célok elérése, valamint a gazdasági folyamatok fehérítése tekintetében fontosnak ítélte.
A kormány indokoltnak tartotta a kisgazdaságoknak - tagállami önkéntes döntés alapján adható - egyszerűsített támogatási konstrukció alkalmazását. Ez a támogatási forma ugyanis Magyarországon a gazdálkodók mintegy 50 százalékát érint majd várhatóan. Azok a termelők vehetnek részt ebben a rendszerben, akik évente 500 és 1250 euró közötti uniós támogatásra lennének jogosultak.
Emellett a fiatal gazdálkodók 90 hektárig hektáronként 64 euró kiegészítő támogatást kapnak. Továbbá a termeléstől függő támogatásokra éves szinten - a számítások szerint mintegy 191 millió euró jut. Ennek az összegnek az elosztása ágazattól és teljesítménytől függ majd.
(MTI)
