A mostaninál ugyan kissé összetettebb lesz az unió közös agrárpolitikájának (KAP) elméletileg 2014-től bevezetendő új rendszere, viszont Magyarország számára egyáltalán nem lesz hátrányosabb - mondta a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára hétfőn a parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Czerván György jelezte: az új rendszerben Magyarország - az előzetes számítások szerint - 2014-2020 között várhatóan mintegy 12,3 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési támogatást vehet igénybe. Ez azt jelenti, hogy a támogatások összege mintegy 500 milliárd forinttal több lesz, mint a 2007-2013-as költségvetési ciklusban. Ezen egyenleg a közvetlen támogatások jelentős növekedéséből, és a vidékfejlesztési támogatások kisebb mértékű csökkenéséből áll. Ugyanakkor a vidék számára rendelkezésre álló fejlesztési támogatások teljes összege sem lesz kevesebb - tette hozzá -, mert a vidékfejlesztési alap több céljai az ország rendelkezésére álló más forrásokból, például a kohéziós alapból is támogathatóak lesznek.
Előreláthatólag az új KAP jövőre - úgy, tűnik az uniós döntéshozatal elhúzódása miatt – nem 2014-ben lép életbe, hanem várhatóan csak 2015-ben. Ez esetben a területalapú támogatási rendszer (SAPS) alkalmazható még 2014-ben Magyarországon - jelezte az államtitkár.
A részleteket ismertetve Czerván György elmondta: az új közvetlen támogatási rendszernek vannak minden tagállam számára kötelező és választható, önkéntes elemei. A támogatások igénybe vételének feltétele, hogy a termelő aktív gazdának minősüljön, valamint tartsa be a kölcsönös megfeleltetés szabályait. Működni fog majd egy, a tagországoknak kötelező, de a gazdák számára választható támogatási forma, amely a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere lesz. Itt a támogatás mértéke 500-1000 euró között lehet. Ez a támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatásként jár az azt igénybe vevő gazdálkodónak.
A közvetlen támogatások új rendszerében minden tagállamnak kötelező lesz a támogatási jogosultságokban megtestesülő ún. alaptámogatási rendszer, a fiatal gazdák támogatása, illetve az úgynevezett zöld komponens alkalmazása, továbbá egy nemzeti tartalék képzése is. Magyarország a számítások szerint 135-140 eurót kaphat alaptámogatásként egy hektárra, a zöld komponensre pedig hektáronként 75-80 euró juthat. A fiatal gazdák támogatásának finanszírozására a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb 2 százaléka költhető. A nemzeti tartalék képzésére az alaptámogatás felső határának maximum 3 százaléka különíthető el.
A tagországok által választható elem lesz a termeléshez kötött támogatás, amelyet Magyarország az éves pénzügyi keret 10 százalékáig használhat fel. Ez a számítások szerint mintegy 130 millió euró lehet. A szintén választható kategóriába tartozó, természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatására az éves nemzeti pénzügyi keret 5 százalékáig használható fel forrás.
Az Európai Unió a közvetlen támogatásokat sávos rendszerben maximalizálná és az így felszabaduló forrásokat innovációs célokra csoportosítaná át tagállamon belül. A számítások szerint Magyarországon a támogatás-elvonás javasolt mértéke összesen legfeljebb valamivel több, mint 200 gazdaságot érintene, mintegy 11,7 millió euró összegben.
A Bizottság által 2011 őszén benyújtott eredeti javaslat a Tanácsban zajló intenzív egyeztetések, és az Európai Parlament javaslatai alapján sokat finomodott és varhatóan további, Magyarország számára fontos ponton is változik még.
Czerván György külön is kitért rá: a termékpiacok közös szabályozása terén Magyarország nem támogatja a szőlőtelepítési jogok eltörlését 2015-ben, ahogyan a cukorkvóta-rendszer megszüntetését sem. Nem ért egyet Magyarország a zöldség-gyümölcs termelői csoportok II. pilléres - vidékfejlesztési - forrásokból való támogatásával sem. A tejkvóta rendszer viszont megszűnik, ez az államtitkár szerint már bizonyosra vehető.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
