Magyarország egyetért az Európai Bizottság javaslatával; a környezetvédelmi szempontokat megjelenítő támogatási elemek bevezetésével, de - több tagországhoz hasonlóan - a rendszer egyszerűsítését szeretné elérni, mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Brüsszelben, az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón.
A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról az EU-tagországok legkésőbb jövőre szeretnének megállapodni. A zöldítés a reform egyik újítása lenne. Ez a támogatási forma a közvetlen támogatáson belül a kötelező elemek közé tartozik majd, várhatóan az összes forrás mintegy 30 százalékát teszi ki. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet előzetes számításai szerint hektáronként mintegy 80 eurónyi támogatást jelenthet Magyarországon, miközben a többletráfordítás körülbelül 20 euró lehet hektáronként - jegyezte meg Czerván György.
A tagállamok egyik általános problémája, hogy a zöldítés bonyolítja a rendszert, bár a kölcsönös megfeleltetési követelmények, illetve agrár-környezetgazdálkodási előírások már eddig is megjelentek a támogatások igénybevételekor.
A jelenlegi javaslatok szerint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés egyik feltétele a terménydiverzifikáció, azaz egyfajta vetésforgó lesz. Az európai bizottsági elképzelések szerint ebbe legalább három növényt kell bevonni, és a három hektárnál nagyobb gazdaságokra vonatkozna. Más tagországokkal együtt Magyarország is magasabb (10 hektáros) alsó határ megállapítását szeretné elérni, illetve azt, hogy a vetésforgóba elég legyen két növényfélét bevonni. Feltétel az állandó legelőterület biztosítása (a terület szinten tartása) is, továbbá az, hogy minden gazdaságban jelöljenek ki legalább 7 százalékos úgynevezett ökológiai célterületet (védősáv, facsoport, ugar).
Magyarország ez utóbbival kapcsolatban azt javasolja, hogy azokat a területeket is számítsák be, amelyek már jelenleg is ilyen célokat szolgálnak (például a természetvédelmi vagy vízgyűjtőterületek). A magyar álláspontban az is szerepel, hogy - az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében - a legelőterülettel és az ökológiai célterülettel kapcsolatos feltételeket az egyes gazdaságok szintjén, hanem országos átlagban lehessen teljesíteni.
Hazánk azt is fontosnak tartja, – tette hozzá Czerván György - ha a három jelenleg meghatározott feltétel helyett több kritériumból menüszerűen lehetne választani. Jelezte, hogy akad olyan tagállam, amely kilencvennél is több lehetőséget vetett fel, melyeket az Európai Bizottság nem támogatott. A testület képviselője, Dacian Ciolos biztos azzal érvelt, hogy az Unió egységes rendszert szeretne bevezetni.
Az államtitkár közölte: összességében a magyar delegáció - más tagországok képviselőihez hasonlóan - számos saját felvetést, megjegyzést fűzött a készülő KAP reform európai bizottsági elképzeléseihez. Ezekre az uniós végreható testület nyitott, de nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy melyiket fogadja el közülük.
A KAP reformon kívül a miniszterek foglalkoztak halászati kérdésekkel is, köztük a 4,5 milliárd eurónyi kerettel rendelkező tengerügyi és halászati alap szabályozásával. Ennek felhasználhatóságára a tervek szerint három jogcímet állapítanak meg: halászat, akvakultúra, halászati területek fejlesztése. Czerván György hangsúlyozta: Magyarország azt szeretné, hogy az Unió pénzügyi hozzájárulásában is tükröződjenek az akvakultúra jövőbeli szerepének növelésére tett intézkedések.
Svéd kezdeményezésre foglalkoztak a miniszterek azzal a gyanúval is, hogy néhány EU-tagországban az uniós állatvédelmi szabályokat megkerülve kábítás nélkül vágják le az állatokat a vágóhidakon. Az Európai Bizottság képviselője emlékeztetett arra, hogy a kábítástól csak vallási okokra hivatkozva lehet eltekinteni, és ígéretet tett arra, hogy figyelni fog erre a problémára. Magyarországon ilyen probléma nincs, a vágások az uniós szabályoknak megfelelő rendben zajlanak - mondta az államtitkár.
(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
