Magyarország egyértelmű érdeke, hogy 2014-et követően is megmaradjon az agrártámogatások jelenlegi rendszere, valamint az Európai Unió politikájában központi helyet foglaljon el a mezőgazdaság – hangsúlyozták A közös agrárpolitika (KAP) jövője a 2013 utáni időszakban című keddi budapesti konferencia felszólalói.

Az egyre erősebb globális versenyre, a környezetvédelem fontosságára és a gazdasági válság által szabott játéktérre hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Rámutatott arra is, hogy a mezőgazdasági szektorban növekszik a szakemberhiány, magas a feketegazdaság aránya, valamint az értékteremtő munka iránti érdektelenség egyaránt jellemző.

Szólt arról is, hogy 2011 első fél évében jelentősen javult hazánkban az agrárolló, ami együtt járt egy kedvező agrár-külkereskedelmi trenddel. Feldman Zsolt elmondta, hogy 2011-ben 591 milliárd forintnyi támogatási keret áll hazánk rendelkezésére, amiből 302 milliárdot tesznek ki a területalapú támogatások. Magyarország tagállamok közötti helyzete a 2014-től életbe lépő rendszer keretében változatlan marad – tette hozzá.

„Nem csökkenhet a támogatások szintje”

Vajda László, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi osztályának felelőse arról beszélt, hogy a közös agrárpolitikáról való végső döntésre 2012 végén vagy 2013 elején kerülhet sor. Hazánk annak a híve, hogy erős közös agrárpolitika legyen, aminek egyik eleme, hogy ne csökkenjen a támogatások jelenlegi szintje 2014-et követően – tette hozzá. A közvetlen kifizetésekről is hasonlóképpen nyilatkozott.

A szakember szerint a zöldítési előírások tartalmát még vizsgálni kell, a javaslat nem eléggé rugalmas, és adminisztrációs többletterhet jelent a gazdálkodóknak. Vajda úgy látja, a fiatal gazdák többlettámogatásra jogosultak, és üdvözli a bizottság ezen célkitűzését. A nemzetközi osztály felelőse jónak tartja, hogy a jövőben a vidékfejlesztési célokat az unió a halászattal együtt kívánja majd kezelni.

A sokféleséget meg kell tartani

Marcella Bucca európai parlamenti titkár szerint már az 1970-es évektől gondok merültek fel az uniós közös agrárpolitikát (KAP) illetően, ami többek között túltermelési és pénzügyi fenntarthatatlanságot jelentett. A szakértő kiemelkedőnek nevezte a 2000-ben induló reformfolyamatot, amely a vidékfejlesztést és a mezőgazdaságot egységként kezelte.

2013-tól 27 tagállam részére kell megfogalmazni a közös agrárpolitikát, amelynek nem szabad túlzottan szabályozottnak lennie, hanem az igényekhez kell azt alakítani – tette hozzá. „Olyan mezőgazdaságra van szükségünk 2020-ra, amely nagyobb élelmiszer-biztonságot, fenntartható termelést és a vidéki térségek sokféleségének a megtartását jelenti.” Bucca rámutatott arra, hogy 2013 után is megmarad a KAP két pillére, amely a direkt kifizetésekből és a vidékfejlesztési célokból áll.

371 milliárd euró lehet a keret

A magyar uniós elnökség nagy mértékben részt vállalt a közös agrárpolitika reformjában – mondta el Antonella Zona, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatója. Nem célja a bizottságnak fix jövedelmet biztosítani a termelőknek, hanem szeretné fenntartani a rugalmasságot – tette hozzá. Továbbra is napirenden van az egész rendszer egyszerűsítése, de az egyáltalán nem könnyű feladat – hangsúlyozta a szakértő. A 2014–20-as időszakban 371 milliárd euró juthat a KAP-ra a bizottság előterjesztése szerint.

(Magyar Nemzet Online, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)