Magyarország helyzete az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformfolyamatában az új költségvetés időszakban, 2014 és 2020 között lényegében nem változik a közvetlen támogatásokat tekintve - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Hozzátette: az EU Közös Agrárpolitikájára fordítható forrásokat a tervek szerint a jövő évi, azaz a 2013-as nominálértéken fagyasztják be. A teljes KAP-költségvetés a következő uniós költségvetési időszakra 386,9 milliárd euró lesz. Ebből az agrárgazdasági tevékenység - azaz az I-es pillér - finanszírozására várhatóan 281,8 milliárd euró jut majd.

Az államtitkár a témáról - azaz a KAP-refommal összefüggő agrárgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekről - V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral együtt tájékoztatta a bizottság tagjait.

Czerván György, részletezve a közvetlen támogatások új rendszerét, közölte: a támogatások jövő évi szinten tervezett befagyasztása alapvetően mintegy 14-15 százalékos reálérték csökkenést jelent majd a KAP finanszírozásában a következő uniós költségvetési időszakban. Jelezte: a most regisztrált mintegy 180 ezer mezőgazdasági termelő túlnyomó többsége - számítások szerint több mint 99 százaléka - 2014 után is jogosult lesz a közvetlen támogatásokra.

Az államtitkár ugyanakkor utalt rá, hogy a jelenlegi rendszer megváltozik. A közvetlen támogatásoknak lesznek kötelező és a tagállamok által választható önkéntes elemei. Emellett lehetőség lesz a kisgazdaságok számára egy egyszerűsített támogatási rendszer alkalmazására is.

A kötelező elemek közé tartozik majd az alaptámogatás. Ennek mértéke Magyarországon 140-150 euró lehet hektáronként. Az úgynevezett zöld komponenst - azaz a termelés zöldítését - szintén kötelező lesz alkalmazni, Magyarországon ez 80 euró lehet hektáronként. A kötelező emelek közé tartozik majd a fiatal gazdák segítése. Erre a közvetlen kifizetési keretösszeg legfeljebb 2 százaléka használható fel. A nemzeti tartalékba pedig az alaptámogatási felső határ maximum 3 százaléka kerülhet kötelező módon.

Az önkéntes elemek közé tartozik majd a termeléshez kötött támogatás, valamint a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása. Emellett számításba kell venni még a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét is. Ez utóbbiak támogatási mértéke 500-1.000 euró között lehet. Alkalmazni kívánják ugyanakkor a támogatások sávos csökkentését is bizonyos árbevételek elérése után. Így 300 ezer euró árbevétel felett 100 százalékkal csökkenne a támogatás mértéke.

Az elvont összegeket a tagállamok a II. pillér, azaz a vidékfejlesztés keretében innovációra, fejlesztésre fordíthatnák. V. Német Zsolt mindehhez hozzátette: várhatóan nem alakul át radikálisan 2014-et követően a vidékfejlesztés rendszere.

Emlékeztetett: ezen a területen prioritásként alkalmazni kell majd az innovációt, a környezetvédelmet támogató elveket, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elveit. Emellett a vidékfejlesztésben alkalmazni kell még egyebek mellett a tudástranszfert, a versenyképességet javító, a kockázatkezelést és az erőforrás hatékony felhasználását elősegítő módszereket. Az államtitkár konkrét forrásösszegekről nem beszélt, mivel ezek még nem állnak rendelkezésre.

(MTI)