Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta a hazai őshonos gyümölcs tájfajták szaporításáról és forgalmazásáról szóló rendeletet, így az Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára meg is jelenhet a Magyar Közlönyben. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) új rendelete szerint a hazai őshonos gyümölcs tájfajták egyszerűsített elismerési és minősítési eljárással kerülhetnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe.

Ahhoz, hogy a tájfajtákat forgalmazni lehessen, fel kell kerüljenek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által vezetett Nemzeti Fajtajegyzékbe. Ehhez az új jogszabály értelmében elegendő a termelő, vagy a forgalmazó által benyújtott egyszerűsített leírás a más fajtáknál kötelező hivatalos leírással szemben. Fontos, hogy a termelők betartsák a gyümölcsfajták szaporításakor a növény-egészségügyi előírásokat.

Az olyan régi őshonos tájfajtáink, mint például a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az ízvilág és a gazdagabb tartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóbbak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.

Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok. A zöldség és gyümölcs tájfajták, valamint házikerti fajták fontosak a biológiai sokféleség fenntartásához.

Ezen a hétvégén lesz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, melyre Zala és Vas megyei civilek országos mozgalmat indítottak az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat. Örömteli egybeesés, hogy a kezdeményezést a gyümölcs tájfajtákról szóló rendelet megjelenésével támogathatja a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Március 24-én Kovács Gyula pórszombati erdész őshonos tájfajtákból álló, Medes-hegyi birtokán V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárral mutatja be a gyümölcsoltás tudományát. Ehhez a programhoz kapcsolódva 25-én a Vas Megyei Önkéntes Centrum hirdetett faültetési akciót, hogy minél több településen létesüljön egy-egy őshonos fákból álló gyümölcsöskert.

Az agrártárca 1998-ban létrehozta Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A jelenleg 300 tételes gyűjtemény 54 gyümölcs tájfajta szakmai-történeti leírását tartalmazza. A gyümölcsök regionális megoszlása alapján a hagyományos tájjellegű gyümölcsfajtában leggazdagabb három régió a Dél- Alföld, Közép- Magyarország, és az Észak- Alföld. Tájfajtáink közül a Gönci barack uniós oltalmat szerzett, a Szentendre-szigeti szamóca pedig elnyerte a HÍR védjegyet.

A zöldség tájfajták termeszthetőségére és forgalmazhatóságára vonatkozó jogszabály 2011. július 14-én lépett életbe. A gyümölcs tájfajtákról szóló rendeletet is már tavaly szeptemberben elkészítette a tárca, de jóváhagyásra (notifikálásra) el kellett küldeni az Európai Uniónak, ezért a jogszabály csak most jelenhet meg.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)