A biológiai alapok védelme; a törzs- és fajtagyűjtemények, valamint a génbankok gyarapítása nemzeti függetlenségünk, önállóságunk biztosítékai - mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a Ceglédi Gyümölcskutató Intézet története 1846-2012 című könyve bemutatóján, Cegléden. Közlemény.
Az államtitkár a könyvet méltatva Magyarország Alaptörvényét idézte: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
A „Ceglédi gyümölcskutató intézet története 1846-2012” című könyv kimagasló szakmai igénnyel megírt, izgalmas, hiánypótló mű – tette hozzá Czerván György –, ami tökéletesen illeszkedik azokhoz az alapvető értékekhez, amelyeket az Alaptörvény is rögzít. Kiemelte: a ceglédi kutatóintézetben őrzött és nemesített fajták a köztermesztésben is megjelennek. Ezek a fajták hatékony választ adnak a globális klímaváltozásra; jól tűrik az éghajlatváltozás hatásait. Ízletes, zamatos gyümölcsöt adnak, amelyek kiváló minőségű, versenyképes termékek a hazai és a nemzetközi piacokon is.
A Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet által fenntartott ültetvények jelentős szellemi és anyagi befektetések révén jöttek létre, a nemzeti vagyon részét képezik. Ezek az ültetvények bázisai az Európai Unió által is kiemelten kezelt biológiai sokféleség megőrzésének, egyúttal pótolhatatlan génforrások a nemesítésben.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
