A gazdáknak és a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően a juhállomány 2013-ban meghaladta az 1,2 milliót; amelyből az anyajuhok száma 889 ezer volt. A teljes juhállomány 53 ezerrel, az anyajuhok száma 24 ezerrel nőtt 2012 decemberéhez képest. Egy év alatt a gazdasági szervezetek juhállománya 4 ezerrel, az egyéni gazdaságoké viszont közel 49 ezerrel nőtt. Az anyajuhállomány a gazdasági szervezeteknél lényegében nem változott, az egyéni gazdaságoknál 23 ezerrel emelkedett.
A juhtartás a vidékfejlesztésben, a vidéki foglalkoztatásban fontos szerepet tölt be, amit az is mutat, hogy a juhállomány 87 százalékát egyéni gazdaságok, 13 százalékát gazdasági szervezetek tartják. Ez az arány az utóbbi 10 évben nem változott. A juhot tartó gazdasági szervezetek száma 415, az egyéni gazdaságoké 24 ezer volt. Az átlagos juhállomány a gazdasági szervezeteknél 382, míg az egyéni gazdaságoknál 45 darab volt.
A juh- és kecskeágazat jelentősége jóval nagyobb, mint a mezőgazdaságban (0,7-1,0%), illetve az állattenyésztésen belül (mintegy 2,2%) statisztikailag kimutatható termelési értéke. Az ágazatot gazdasági jelentősége mellett a társadalmi kihatásának (foglalkoztatás, a nem kívánatos növények elterjedésének megakadályozása, a biodiverzitás megőrzése/fenntartása, stb.) figyelembevételével kell megítélni.
A juh környezetbarát állat, mely egyben a tájhasználat legszakszerűbb igényeinek is eleget tesz. A kiskérődzők főként hazánk azon tájain találhatók, ahol a legnagyobb a munkanélküliség és legkedvezőtlenebbek a termőhelyi adottságok. Ezek az állatok jelenlétükkel, a tenyésztésük támasztotta élőmunka-igénnyel munkaalkalmat teremtenek, segítik ezen vidékeket a munkaerő megtartásában és a tájvédelemben is. Magyarország jelentős gyepterülettel rendelkezik, ám ezek fűhozama igen nagy szórást mutat. Számos legelő kizárólag a kiskérődzők tartására alkalmas, mivel a rajta megtermő fű mennyiségében, habitusában (azaz legelhetőségében) és beltartalmában egyaránt alatta marad annak a szintnek, ami pl. egy húsmarha-állománynál elvárható. A juhok létszámbeli gyarapodása tehát igen kedvezően hat ezen gyepterületek hasznosítására és kultúrállapotban tartására.
A Vidékfejlesztési Minisztériumon (VM) keresztül az állattartó telepek korszerűsítése és a kérődző szerkezetátalakítási program mellett jelentős segítséget kaptak a juhtartók uniós forrásokból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére is. Szintén kedvezően hat valamennyi gazdálkodó – így a juhtartók – pénzügyi mozgásterére, hogy számos, kifejezetten a gazdálkodást és állattenyésztést segítő finanszírozási konstrukció érhető el a VM, a Magyar Fejlesztési Bank, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank jóvoltából.
Jelenleg is zajlik az átmeneti nemzeti támogatások kifizetése anyajuhtartás és anyajuh de minimis jogcímeken a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH). Az MVH folyamatosan fizeti ki az anyajuh átmenetei nemzeti támogatást, amelynek keretösszege mintegy 29 millió forint. Ebből az MVH mostanáig 1,8 millió forintot utalt át 1378 gazdának. Az anyajuh de minimis támogatásnál a 2,1 milliárd forintos keretösszegből eddig mintegy 216 millió forintot fizetett ki 1555 állattartónak. Ezek a támogatási formák azoknak az állattartóknak nyújtanak segítséget, akik gazdaságukban juhhús előállítás céljából tartanak jószágot.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
